Az utóbbi 10-15 évben sok-sok érdekes változást figyelhettünk meg hazánk növényvilágában. Ebben a bejegyzésben most nem csak a hazai honos növényzetről, hanem összefogva más területekről származó dísz- és haszonnövényként ültetett fajtákról együttesen írok. A változások bizonyos szempontból örömteliek, de sajnos, kicsit, ha jobban átgondoljuk a helyzetet, és mögé látunk, már kevésbé érezzük szerencsésnek magunkat. Ugyanis a klímánk változik, és egyre szélsőségesebbé válik, évszakoktól függetlenül is egyre melegebb napokat mérünk az év folyamán. Az éves csapadék évről évre más és más mennyiséget mutat, és az eloszlása is igen egyenetlen. A honos növény fajok ennek hatására kiszorulnak, és a helyükre új növények érkeznek, méghozzá melegebb vidékek felől. Nem is gondolnánk, hogy ezek mennyit képesek változtatni kertünk és környezetünk kinézetén.
FÉNYBOGÁR VESZÉLYEZTETI A TUJÁKAT
Kb. 20 évvel ezelőtt indulhatott nálunk a nagy örökzöld ültetés. A fagyalsövény helyett szinte mindenhol megjelent az ültetett tuja, a ciprussövények, hiszen ezek jó magasra nőnek, valamint a lombozatuk kellően sűrű ahhoz, hogy el lehessen bújni mögéjük a szomszédok elől. Működött is a dolog egészen 3 évvel ezelőttig, amikor is egy dél felől érkező fénybogár ideálisnak találta hazánk klímáját a letelepedésre. 4 év alatt eljutottunk odáig, hogy az országban alig van olyan tuja, amelyik egészséges és nem csúfítják szétfúrt, száradó ágak. Védekezni ellene? Az gyakorlatilag lehetetlen.
Egy ideig védett állatként kezelték, mediterrán természete miatt, majd amikor ebből a státuszból kikerült, rá kellett ébrednünk, hogy a növényvédő szerek nem érik el a fakéreg alatt, így mindössze tétlenül nézhetjük, ahogy tönkre teszi a kertünket. Persze, kísérleteznek a megoldással, ám egyelőre sikertelenül. Hogy miért éppen a tujákat támadja? Mert azok eredetileg a párásabb, hűvösebb és csapadékosabb vizekről származnak és ott ahol a csapadék csak néha van jelen, és hosszú, száraz perzselő meleg van a nyáron, bizony elgyengülnek. Ma már nem is javasolják a pikkelylevelű örökzöldek ültetését, mert csak néhány kivételes helyen maradnak meg szépen.
IRTHATATLAN BETOLAKODÓ: AMERIKAI LEPKEKABÓCA
Hasonló helyzet állt elő az amerikai lepkekabócával. Ez az állat felelős a nyár eleji vattapamacsos fehér hajtásokért, valamint a későbbi, pattogó, repülő, erősen zavaró állatseregért. Közel 8-10 éve vették észre Budapesten először, hogy valami új is van a fa alatt. Persze, a kertészek próbálták megállítani a terjedését permetezéssel, ősszel avarégetéssel, de lehetetlen volt hiszen polifág, azaz mindent megtámad. Évről évre reménykedünk, hogy majd a téli fagy visszaszorítja, de mivel ez a felmelegedés miatt egyre inkább elmarad, az állat már nem csak az enyhe telű fővárosban, hanem vidéken is sokfelé károsít. Mint például a gombafertőzések, melyek leginkább a Leyland ciprusokat támadják. Sajnos se szeri, se száma az időjárás változás okán az utóbbi években megjelent, eddig csupán délen, melegebb éghajlaton honos kártevőknek.
EGYSZERŰBBÉ VÁLT A TELELTETÉS
Aminek sokan örülnek az éghajlatunk melegedése kapcsán, hogy számtalan fagyérzékeny növény egyre jobban tűri az utóbbi évek téli időjárását. Itt most nem a kiviről vagy a fügéről van szó, hanem akad, ahol odakinn áttelel a leander, a murvafürt, vagy takarás nélkül a japán díszbanán. A fővárosban tavaly már nem kellett takarni a rózsát sem. A déli régiók növényvilága szépen beoson a kertek alatt, hiszen az éghajlat lassan elfogadhatóvá válik számukra.
VESZÉLYBEN A HAZAI NÖVÉNYÁLLOMÁNY
A felmelegedés nemcsak kényelmesebb teleltetést, veszélyeket is rejt, ugyanis hazánk eredeti növényflórája ezzel egyidejűleg kiszorul a helyéről. Márpedig nem fügetermesztésre rendezkedett be. Számtalan növényünk van, amely igényli az egyenletes nyári csapadékot, a fagyot, jó volna neki a hótakaró, és ezt bizony már nem minden erre igényes növény kapja meg. Gondoljunk csak bele, ha nem jut hideg a tulipán hagymáknak, akkor nem lesz benne virág sem. Amennyiben a hazai mezők, rétek növényzete északabbra vonul, oda lesz a legeltetés, ezzel együtt az állattartás is.
Az egyetlen csapadékeloszlásnak pedig vagy árvíz, belvíz, vagy szárazság lesz az eredménye. A földeket öntözni kell, hogy a növények megfelelően fejlődjenek, teremjenek, ám ezzel együtt drágulni is fognak, hiszen a víz is pénzbe kerül. Ha a legelő kiszárad, gyúlékonnyá válhat, továbbá több takarmányt kell termelni az állatoknak, így ez sem lesz olcsóbb.
MEG LEHET ÁLLÍTANI?
Földünk persze megpróbálja tompítani a klímaváltozást, de egyedül képtelen megállítani. Segíthetjük, méghozzá a káros szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével, örömmel látjuk az elektromos buszokat, autókat, még, ha döcögősen is terjednek. Meg kell próbálnunk minél hatékonyabban és energiatakarékosabban élni. Ha tehetjük, ültessünk honos fajokat, csökkentsük a növényvédő szerek használatát, bármennyire is fáj, akár úgy, hogy olyan növényeket ültetünk, melyek jól tűrik a hazai viszonyokat. Próbáljuk megfogni a csapadékvizet, gyűjtsük tartályokba vagy bármi olyanba, ami alkalmas víztárolónak. A csapadékvíz remek öntöző víz a kertben is és a szobanövények számára is. Növeljük a zöld felületet, amennyire csak a lehetőségünk engedi, hiszen egy beültetett terület mindig hűvösebb lesz nyáron, mint a beton vagy a térkő, nem is beszélve a növények légtisztító, szén-dioxid-megkötő és oxigéntermelő hatásáról. Ezekkel és hasonló intézkedésekkel, mindenképpen lassítható, talán még meg is állítható a kárós felmelegedés.
Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése