A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Földünk - bolygónk természete. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Földünk - bolygónk természete. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. június 10., csütörtök

Új jogszabály a műanyag felhasználásával kapcsolatban

 A napokban több alkalommal szembe jött velem számos írás, mely a műanyagok tiltásáról szólt. Az új jogszabály 2021. Július első napjával lép életbe. Meglehetősen nagy változás a világ, főképp a természetünk számára.

    - Az EU 2019. májusában elfogadta a bizonyos egyszer használatos műanyagok tiltására vonatkozó irányelvet, amelynek a nemzeti jogszabályokba való átültetését 2021-ig várja el a tagállamoktól. A jogszabály által korlátozott műanyagok az összes tengeri szemét 70 százalékát teszik ki.

2021-től az alábbi műanyag termékek lesznek betiltva az Európai Unióban:

  •  egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
  •  egyszer használatos tányérok,
  •  szívószálak,
  •  fülpiszkálók,
  •  léggömbök pálcikái, és
  •  oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.

    Magyarországon is elindult a törvényalkotási folyamat, az egyszer használatos műanyagok betiltását a klímavédelmi akcióterv meghirdetésekor jelentették be.
    A Magyar Parlament 2020. július 3-án fogadta el az egyszer használatos műanyagok kivezetését célzó jogszabályt, amely az uniós előírás értelmében 2021. július 1-től betiltja a fenti egyszer használatos műanyag terméket és csomagolóanyagot. A magyar jogszabály azonban kiterjed a műanyag zacskók használatának korlátozására is – túlteljesítve ezzel az uniós előírást. - írja a Probio.

    Frédérique Ries belga liberális jelentéstevő szerint ez az új jogszabály csaknem 22 milliárd euróval csökkentené a környezetnek okozott kárt. Ez az új környezetvédelmi modell a bolygó számára elengedhetetlen. Egy olyan lépés, mellyel saját környezetünket, bolygónkat menthetnénk meg. Ezáltal a saját és családunk életét, jövőjét. Nyilván a fejlődéssel rengeteg olyan termék, újítás készült, mellyel a mindennapjainkat tettük kényelmesebbé. De ezzel az elkényelmesedett és fejlődő életmóddal együtt sajnos elfelejtettük a legalapvetőbb irányelvet betartani. Az élhető világ megteremtését. Megéri a fejlődés, a kényelem, ha emellett olyan pusztításokat végzünk, olyan szennyezéseket teszünk amellyel a saját légterünket tesszük tönkre? Addig lépjünk, tegyünk meg mindent az életünkért, amíg módunkban áll. 
    Bár csak kezdeményezésként indult el akkor, de úgy érzem a műanyagmentes július is már egy jó kezdet volt a műanyagok visszaszorítására. Sőt! Ha egy kicsit az ember jobban átgondolja a saját műanyag felhasználási szokásait, rádöbbenhet, hogy akaratlanul is újrahasznosít, szelektál. S, ha nem muszáj, nem halmoz fel feleslegesen semmit, nem vásárol addig új (akár tartós, akár nem) műanyagot, amíg a régi használatra képes. Én végig vittem egy ilyen hónapot, melyet ITT olvashattok. A hónap lezárása utáni összegzésemről pedig ITT olvashattok.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

2021. április 6., kedd

Folyók

 A folyók a Föld felületére ható legfontosabb geológiai tényezők közé tartoznak. Miközben a Föld számos területén keresztülfutnak, erőteljesen alakítják a tájat. A felszínpusztító munkájuk következtében keletkezett üledék az óceánokba jut. Útjuk során meredek falú szakadékokat és magas partokat hoznak létre, völgyeket alakítanak ki és termékennyé teszik az időnként elárasztott területeket. Azokon a helyeken, ahol puha kőzet váltja a keményebb kőzeteket, zúgok és vízesések jönnek létre. Ha a tengerparti övezetben a torkolatnál sok üledék rakódik le, létre jöhet a delta - torkolat.

A folyó fontos gazdasági tényező: Vizi útként országokat és azok iparvidékeit köti össze. A mellékfolyók és a főfolyó alkotta rendszer fontos víztároló a lakosság és az ipar részére. A folyók döntő láncszeme a víznek azon körforgalmában, amely a légkör és az óceánok között zajlik és amelyben a csapadék és a párolgás fontos szerepet játszik. A szárazföldre hulló csapadék legnagyobb részét a folyók szállítják vissza a tengerbe.

A folyók munkája

A folyóvíz medermélyítő munkája során mély barázdák jöhetnek létre. A letört, kimosott köveket a víz magával sodorja és más helyen újra lerakja. Ezt a jelenséget akkumulációnak (felhalmozódásnak) nevezik. A felhalmozódás erőssége függ a folyó esésétől és a vízmennyiségétől. Minél nagyobb az áramlási sebesség, annál nagyobb a víz szállító ereje. 

Egy folyó az üledéket háromféle módon szállíthatja. Egyszer, mint meder menti hordalékot, amikor a részecskék a talajon csúsznak és gurulnak, időnként kisebb ugrásokat téve (szaltáció). Másszor, mint lebegtetett hordalékot, amely a víz turbulenciája segítségével lebegő állapotban marad és így utazik a vízben. Harmadszor, mint oldott szállítmányt. Az oldott hordalék a kőzetek kémiai mállásából származó anyagokat és a légkör alkotórészeinek az esővízzel a folyóba jutott összetevőt tartalmazza.

A szállítás során a kőzetdarabok gömbölyűre csiszolódnak,feldarabolódnak vagy feloldódnak. 20 km után még az ellenállóképes kvarcitok és gömbölyűek lesznek, ezért egy folyó alsó szakaszán a vízben már nincsen medermenti terhelés, hanem csupán lebegő terhelés és oldott anyagok.

Az ember az utóbbi időkben jelentős befolyást gyakorolt a szállított anyagok mennyiségére és minőségére. A gátépítések következményeként a lebegő anyagok visszamaradnak így az üledékterhelés csökken. A hordalék mennyisége viszont növekszik az erdők tarvágása, az egyes területek feltörése és az építkezések által kiváltott talajerózió következtében.

Az emberi tevékenység eredményeként évente több, mint 500 millió tonna anyag jut ilyen módon a világtengerekbe. Ebben az anyagmennyiségben többek között találhatunk még mérgező ipari hulladékot, oldott sókat és műtrágyát is.

Forrás: A Föld című könyv

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

2021. április 4., vasárnap

Óceánok és tengerek

A tengereknek Földünk geológiai átalakulásában igen nagy szerepe van. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a földfelszín 71%-át tengerek borítják. Ennek ellenére az óceánok és tengerek teljes dimenziójukban, tulajdonképpen még 125 évvel ezelőtt is gyakorlatilag ismeretlenek voltak. Csupán a parti övezetben ismerték a tengerjárást és a hullámok erejét. A mélyebben fekvő tengerfenékről alig tudtak valamit.
Először a brit haditengerészet küldött 1872-ben egy négy hónapos expedíciót a Föld óceánjainak kutatására. Ennek során fedezték fel az egyik leghosszabb és legmagasabb hegységet a tenger színe alatt, az úgynevezett közép atlanti hátságot. Ezen kívül a tenger fenekén még mélyebben fekvő síkságokat, dombvidékeket, tengeralatti vulkánokat és nagyon mély árkokat is. Az azonban csupán a múlt század 60-as éveinek elején derült ki, hogy a lemeztektonikai folyamatok döntően hozzájárultak az óceánok fenekének változatos felépítéséhez.

Ma számos olyan kutatási program létezik, amely ezeknek a szerkezeteknek a kialakulásával foglalkozik. Távirányított búvárhajókkal kőzet és üledék mintákat hoznak fel az óceánok fenekéről. Visszhangos mélységmérők segítségével hanghullámokat küldenek a tengerfenék, amelyek onnan visszaverődnek. Így lehet a tenger mélységét egy adott helyen megállapítani. A hanghullámokkal a tengerfenék felületét is le lehet tapogatni és ezáltal megrajzolható a domborzati profilja. Más műszerekkel a hőmérsékleti viszonyokat és a mágneses tulajdonságokat tanulmányozzák.

A Föld valamennyi óceánjában hatalmas felszíni áramlatok mozognak, amelyek befolyásolják a kontinensek éghajlatát. Ezekkel a sokkal lassabb mélytengeri áramlatok is kapcsolatban állnak. A körforgásban lévő víztömegekben folyamatos a tápanyagok, az energia szedimentek közötti csere. A hullámmozgások, a tengerszint ingadozása, koptatás, mállás valamint a vulkánok tevékenysége és tektonikai folyamatok a földtörténet során egy igen változatos óceáni tájat hoztak létre.

Ha metszetben nézzük a tenger fenekét, akkor meglehetősen változatos képet kapunk. Ezt az Atlanti-óceán fenekének példáján mutatjuk be. A partvonaltól kiindulva 51 – 200 méter mélységben találjuk a kontinentális talapzatot. (self) Ha ezt a felületet kb. 100 km-ig követjük, elérjük a kontinentális talapzat szélét. Innen egy meredek kontinentális lejtő vezet a mélybe. Itt eróziós árkok, tengerlatti szakadékok, és völgyek tarkítják a képet. Ezt követi a kontinentális emelkedő, amely több száz kilométer után a mélytengeri síkságba megy át. Itt elsüllyedt, általában már kialudt vulkánokat találunk. Ezeknek az úgynevezett mélytengeri hegységeknek egy része sziget formájában kiemelkedik a vízből. Ehhez a területhez kapcsolódva a hegység-domborzat egyre meredekebb lesz, egészen az atlanti hátságig.



Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!





2021. március 22., hétfő

A Föld és a víz

 Otthonunkat, a Földet „Kék bolygóként” is szokás emlegetni. Természetesen nem pusztán az űrből látható, alapvetően kékes színe miatt, sokkal inkább azért, mert felszínének megközelítőleg 71%-át víz borítja. Ennek a 71 %-nak nagy részét bolygónk óceánjai, tengerei, azaz a sós vizek adják; kisebb részét az édesvizek, melyeknek jól ismert, jól látható megnyilvánulási formái a folyók, tavak, mocsarak, felhőzet, illetve a hó,- és jégtakaró. Ám találunk itt bőven „láthatatlan” vizeket is, írásunkban ezeket és a földi víz lehetséges eredetét tekintjük át röviden.

Miért Földünk a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, ahol az élet alappillére, a folyékony halmazállapotú víz megtalálható?

A földi víz eredetére többféle magyarázat létezik. Egyrészt a kb. 4,6 milliárd éve keletkezett bolygónk őslégköre tartalmazott vízgőzt, mely, miután a légkör hőmérséklete különböző okok miatt csökkenni kezdett, kicsapódott, hozzájárulva az ősóceánok kialakulásához. A kutatók egy része azonban úgy véli, mindez nem lett volna elegendő és vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bizony érkezett ide „földönkívüli” víz is. Ugyanis az ifjú Földet meteorok, aszteroidák, üstökösök bombázták, melyek felszínükön jeget szállítottak, ami aztán itt is ragadt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont itt, miért csak itt? Erre Földünk Naprendszerben elfoglalt helye ad magyarázatot. Jelenleg ez az egyetlen égitest, mely pont megfelelő távolságra helyezkedik el csillagunktól, a Naptól, az úgynevezett „élhető övezetben”. Ha kicsit közelebb volna, olyan meleg lenne a felszín, hogy minden víz elpárologna, ha pedig kicsit távolabb, akkor nem állna rendelkezésre folyékony halmazállapotban.

Nem látjuk, de mégis körülvesz?

Eredjünk most a „láthatatlan” vizeink nyomába egy kicsit, hol találhatjuk ezeket? Kezdjük odafentről, a légkörrel. Itt mindig van víz. A légköri víz egyik nyilvánvaló formája a felhőzet. Ám az atmoszféra tiszta, felhő mentes időbe is tele van vízzel, apró, szabad szemmel nem látható vízmolekulákkal. Ennek a víznek a mennyisége a Föld teljes édesvízkészletének kb. 0,04%-át, míg a teljes vízkészlet 0,001%-át teszi ki. Ha a légkör összes víztartalma egyszerre hullana le eső formájában, akkor nagyjából 2,5 cm mélységű „pocsolyává” változtatná a bolygót. S bár ez a légköri vízmennyiség csekélynek tűnik, mégis rendkívül fontos szerepet játszik az élet fenntartásában, hiszen ez az a víz, ami körbejárja a Földet, alá hull, majd egy része visszakerül a légkörbe vízgőz formájában, hogy aztán az egész folyamat elölről kezdődjön. Ha van víz a fejünk felett, kell, hogy legyen a talpunk alatt is! Ezek a felszín alatti vizek, melyek rendkívüli szerepet játszanak a földi élet fennmaradásában. Ez adja ivóvízkészletünk kb. 95%-át, ezzel öntözünk, itatunk, és innen jut a növények nagy része is vízhez. A talaj rétegeiben átszivárgó víz egy része táplálja a folyókat, tavakat is. A talajban, annak vízzáró rétegei között található vízkészletet annak elhelyezkedése alapján csoportosítják. A talaj felsőbb, úgynevezett telítetlen zónájában találjuk a talajvizet, mely a talajszemcsékhez kötötten, azok repedéseit, réseit részben kitölti (a talajszemcsék közötti hézagokat a vízen kívül levegő tölti ki). A növények nagy része általában ebből a rétegből jut vízhez. Mélyebben a porózus kőzetekben találjuk az úgynevezett rétegvizeket, a vízzáró rétegek (olyan kőzetek, amelyek kevéssé eresztik át a vizet) közötti rétegvizekből kutakon át nyerhetjük ki ezt a kincset (artézi vizek, mélységi vizek, termálvizek). Rendkívül fontos szerep jut pl. a karsztvizeknek, mely a karbonátos kőzetek üregeiben, járataiban halmozódik fel, illetve a földtani viszonyoknak megfelelően mozog és akár a felszínre is törhet (karsztforrások, karsztfolyók, karsztos patakok). A „láthatatlan” víz azonban nem csak a fejünk felett és a talpunk alatt van jelen, de ott van minden élő szervezetben, a növényekben, állatokban és bennünk, emberekben is. Vannak olyan élőlények melyek testének 90%-a vízből épül fel. A növényekben megtalálható víz nem csak azok létezése szempontjából fontos, de az egész bolygó víz-háztartása szempontjából is, hiszen párologtatásuk pl. párologtatásuk révén a szárazabb időszakban is jut némi víz a légkörbe, vagy éppen a vízmegkötő képességüknek köszönhetően a talaj nedvességtartalmát szabályozzák. Az emberi szervezetnek átlagosan 60%-a vízből épül fel. Természetesen a víz aránya a nemek, illetve az életkor szerint változik. A csecsemők, kisgyermekek teste jóval több vizet tartalmaz, mint egy felnőtt emberé.



12-18 éves

19-50 éves

51 és idősebb

Férfi

52–66%

43-73%

47-67%

49–63%

41–60%

39–57%




 

6 hónapos korig

6 hónapostól 1 évesig

1-12 éves

Csecsemők, 
kisgyermekek

64–84%

57–64%

49–75%

 

A testünkön belül a szerveinknek is más-más arányban van szükségük vízre. Legnagyobb „vízfogyasztóink” az agyunk és a veséink, melyek működéséhez 80-85%-ban víz szükséges.

Szervek

Vízmennyiség (%)

agy, vese

80-85

szív, tüdő

75-80

izmok, máj, bőr

70-75

vér

50

csontok

20-25

fogak

8-10


De miben is segít nekünk a szervezetünkben lévő víz? Hozzájárul a sejtek megfelelő működéséhez, tulajdonképpen azok építőeleme. Szabályozza a test-hőmérsékletünket; részt vesz a sejtjeink számára fontos „élelem”, pl. a szénhidrátok és fehérjék szállításában; fontos szerepe van a testünk méregtelenítésében; az ízületek megfelelő működésében; a gerincvelő, az agy és más érzékeny szervek védelmében. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet fogyasszunk naponta, mely férfiak esetében kb. 3 liter, nők esetében pedig 2,2 liter.

Források:

gyakorlati tanácsok biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében

Gyakorlati tanácsok a biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében! Itt van néhány egyszerű, de hatékony lépés, ami...