Otthonunkat, a Földet „Kék bolygóként” is szokás emlegetni. Természetesen nem pusztán az űrből látható, alapvetően kékes színe miatt, sokkal inkább azért, mert felszínének megközelítőleg 71%-át víz borítja. Ennek a 71 %-nak nagy részét bolygónk óceánjai, tengerei, azaz a sós vizek adják; kisebb részét az édesvizek, melyeknek jól ismert, jól látható megnyilvánulási formái a folyók, tavak, mocsarak, felhőzet, illetve a hó,- és jégtakaró. Ám találunk itt bőven „láthatatlan” vizeket is, írásunkban ezeket és a földi víz lehetséges eredetét tekintjük át röviden.
Miért Földünk a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, ahol az élet alappillére, a folyékony halmazállapotú víz megtalálható?
A földi víz eredetére többféle magyarázat létezik. Egyrészt a kb. 4,6 milliárd éve keletkezett bolygónk őslégköre tartalmazott vízgőzt, mely, miután a légkör hőmérséklete különböző okok miatt csökkenni kezdett, kicsapódott, hozzájárulva az ősóceánok kialakulásához. A kutatók egy része azonban úgy véli, mindez nem lett volna elegendő és vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bizony érkezett ide „földönkívüli” víz is. Ugyanis az ifjú Földet meteorok, aszteroidák, üstökösök bombázták, melyek felszínükön jeget szállítottak, ami aztán itt is ragadt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont itt, miért csak itt? Erre Földünk Naprendszerben elfoglalt helye ad magyarázatot. Jelenleg ez az egyetlen égitest, mely pont megfelelő távolságra helyezkedik el csillagunktól, a Naptól, az úgynevezett „élhető övezetben”. Ha kicsit közelebb volna, olyan meleg lenne a felszín, hogy minden víz elpárologna, ha pedig kicsit távolabb, akkor nem állna rendelkezésre folyékony halmazállapotban.
Nem látjuk, de mégis körülvesz?
Eredjünk most a „láthatatlan” vizeink nyomába egy kicsit, hol találhatjuk ezeket? Kezdjük odafentről, a légkörrel. Itt mindig van víz. A légköri víz egyik nyilvánvaló formája a felhőzet. Ám az atmoszféra tiszta, felhő mentes időbe is tele van vízzel, apró, szabad szemmel nem látható vízmolekulákkal. Ennek a víznek a mennyisége a Föld teljes édesvízkészletének kb. 0,04%-át, míg a teljes vízkészlet 0,001%-át teszi ki. Ha a légkör összes víztartalma egyszerre hullana le eső formájában, akkor nagyjából 2,5 cm mélységű „pocsolyává” változtatná a bolygót. S bár ez a légköri vízmennyiség csekélynek tűnik, mégis rendkívül fontos szerepet játszik az élet fenntartá
sában, hiszen ez az a víz, ami körbejárja a Földet, alá hull, majd egy része visszakerül a légkörbe vízgőz formájában, hogy aztán az egész folyamat elölről kezdődjön. Ha van víz a fejünk felett, kell, hogy legyen a talpunk alatt is! Ezek a felszín alatti vizek, melyek rendkívüli szerepet játszanak a földi élet fennmaradásában. Ez adja ivóvízkészletünk kb. 95%-át, ezzel öntözünk, itatunk, és innen jut a növények nagy része is vízhez. A talaj rétegeiben átszivárgó víz egy része táplálja a folyókat, tavakat is. A talajban, annak vízzáró rétegei között található vízkészletet annak elhelyezkedése alapján csoportosítják. A talaj felsőbb, úgynevezett telítetlen zónájában találjuk a talajvizet, mely a talajszemcsékhez kötötten, azok repedéseit, réseit részben kitölti (a talajszemcsék közötti hézagokat a vízen kívül levegő tölti ki). A növények nagy része általában ebből a rétegből jut vízhez. Mélyebben a porózus kőzetekben találjuk az úgynevezett rétegvizeket, a vízzáró rétegek (olyan kőzetek, amelyek kevéssé eresztik át a vizet) közötti rétegvizekből kutakon át nyerhetjük ki ezt a kincset (artézi vizek, mélységi vizek, termálvizek). Rendkívül fontos szerep jut pl. a karsztvizeknek, mely a karbonátos kőzetek üregeiben, járataiban halmozódik fel, illetve a földtani viszonyoknak megfelelően mozog és akár a felszínre is törhet (karsztforrások, karsztfolyók, karsztos patakok). A „láthatatlan” víz azonban nem csak a fejünk felett és a talpunk alatt van jelen, de ott van minden élő szervezetben, a növényekben, állatokban és bennünk, emberekben is. Vannak olyan élőlények melyek testének 90%-a vízből épül fel. A növényekben megtalálható víz nem csak azok létezése szempontjából fontos, de az egész bolygó víz-háztartása szempontjából is, hiszen párologtatásuk pl. párologtatásuk révén a szárazabb időszakban is jut némi víz a légkörbe, vagy éppen a vízmegkötő képességüknek köszönhetően a talaj nedvességtartalmát szabályozzák. Az emberi szervezetnek átlagosan 60%-a vízből épül fel. Természetesen a víz aránya a nemek, illetve az életkor szerint változik. A csecsemők, kisgyermekek teste jóval több vizet tartalmaz, mint egy felnőtt emberé.
|
|
12-18
éves
|
19-50
éves
|
51
és idősebb
|
|
Férfi
|
52–66%
|
43-73%
|
47-67%
|
|
Nő
|
49–63%
|
41–60%
|
39–57%
|
|
|
6
hónapos korig
|
6
hónapostól 1 évesig
|
1-12
éves
|
|
Csecsemők,
kisgyermekek
|
64–84%
|
57–64%
|
49–75%
|
A testünkön belül a szerveinknek is más-más arányban van szükségük vízre. Legnagyobb „vízfogyasztóink” az agyunk és a veséink, melyek működéséhez 80-85%-ban víz szükséges.
|
Szervek
|
Vízmennyiség
(%)
|
|
agy,
vese
|
80-85
|
|
szív,
tüdő
|
75-80
|
|
izmok,
máj, bőr
|
70-75
|
|
vér
|
50
|
|
csontok
|
20-25
|
|
fogak
|
8-10
|
De miben is segít nekünk a szervezetünkben lévő víz? Hozzájárul a sejtek megfelelő működéséhez, tulajdonképpen azok építőeleme. Szabályozza a test-hőmérsékletünket; részt vesz a sejtjeink számára fontos „élelem”, pl. a szénhidrátok és fehérjék szállításában; fontos szerepe van a testünk méregtelenítésében; az ízületek megfelelő működésében; a gerincvelő, az agy és más érzékeny szervek védelmében. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet fogyasszunk naponta, mely férfiak esetében kb. 3 liter, nők esetében pedig 2,2 liter.
Források:
