Mikor mit vessünk

 Mivel van egy kisebb kertünk, így hasonlóan a tavalyi évhez, idén is foglalkozni szeretnénk a veteményezéssel. Emellett a gyümölcsfákkal és a szőlővel is. Bár tudjuk, hogy nem kevés munkával jár a növények gondozása, de a betakarítás és a feldolgozás utáni eredmény mindent megér. Nyilván ez sem ingyen van, hisz itt-ott a kanyarban a kertben termesztett zöldségre és gyümölcsre is kell költeni, de úgy gondolom megéri, mert kifizetődő. Ráadásul a learatott termésekből eltett finomságok biztos, hogy saját szánk ízének megfelelő, illetve (amíg el nem fogy) mindig lesz mihez nyúlni. A mi nyári konyhánkban is több üveg lekvár, savanyúság, befőtt és lecsó is megbújt. Idén pedig fel lesz újra töltve. 

Mit mikor érdemes vetni:

• Február 10-20. sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma duggatás, fokhagyma duggatás, téli sarjadékhagyma-duggatás, borsó
• Február 20-28. sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma duggatás, fokhagyma duggatás, borsó spenót, téli sarjadékhagyma, torma dugványtelepítés
• Március 1-10. sárgarépa, petrezselyem, metélőhagyma, borsó, fejes saláta, spenót, kapor, vöröshagyma duggatás, fokhagyma duggatás
• Március 10-20. sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma mag, korai burgonya, fejes saláta, spenót, sóska, kapor, borsó
• Március 20-30. nyári retek, korai burgonya, spenót, sóska, kapor
• Április 1-10. nyári retek, spárgatök, burgonya, paprika, paradicsom, spenót, kapor, sóska
• Április 10-20. nyári retek, spárgatök, sütőtök, sárgadinnye, görögdinnye, paradicsom, paprika, spenót, csemegekukorica, sóska
• Április 20-30. fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, bimbóskel, cékla, uborka, sütőtök, dinnyefélék, bab, kukorica, kapor

• Május 1-10. uborka, bab, csemegekukorica, kapor
• Május 10-20. uborka, bab, csemegekukorica, kapor
• Április 20-30. fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka, cikória, csemegekukorica, zöldbab
• Június 1-10. fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, uborka, csemegekukorica, zöldbab, cikória, kapor
• Június 10-20. uborka, kukorica, kapor zöldbab
• Június 20-30. karalábé, cékla, uborka, késői burgonya, zöldbab, fejes saláta, kapor
• Július 1-10. karalábé, cékla, uborka, késői burgonya, kapor, fejes saláta, zöldbab
• Július 10-20. cékla, uborka, spenót, zöldbab, kapor
• Július 20-30. téli retek, un. fojtott burgonya, spenót, kapor
• Augusztus 1-10. téli retek, un. fojtott burgonya, spenót, kapor
• Augusztus 10-20. spenót, sóska.
• Augusztus 20-30. áttelelő saláta, spenót, sóska, téli sarjadékhagyma-duggatás
• Szeptember 1-10. áttelelő saláta, spenót, sóska téli sarjadékhagyma duggatás
• Szeptember 10-20. spenót, sóska
• Október 1-10. spenót
• November 1-10. sárgarépa, petrezselyem, borsó, vöröshagyma duggatás, fokhagyma duggatás, torma dugványtelepítés.

Természetesen a kiültetés dátuma nagyban függhet az időjárástól is.  

Mindenkinek jó munkát és bőséges termést kívánunk az idei évre!

Friss saláta, akár télen is

 

A nyarat el sem tudjuk képzelni friss saláta nélkül. Télen sem kell lemondanunk ezekről a ropogós zöldségekről. Ráadásul mi is könnyedén termeszthetjük őket! Még kis veteményesre sincs szükségünk ahhoz, hogy otthon salátát termesszünk, hiszen akár bent a lakásban is megtehetjük. Keressünk egy nagyobb cserepet, de akár egy nagyobb balkonláda is megfelel a célnak. Ebbe tegyük a virágföldet, úgy, hogy legalább 2-3 centi maradjon szabadon a föld és a cserép között, mert a kikelő növény számára fontos, hogy minél több fényhez jusson, amiből télen egyébként is kevés van és a cserép vagy a láda széle ne vegye ezt el, ne árnyékolja le. Ujjunk segítségével kis lyukakat vájjunk a földbe, nem kell túl mélyen, kb. 1-2 centi az ideális. Ebbe helyezzünk 1-1 salátamagot, majd fedjük be kevés földdel és öntözzük meg. A mini kertünket helyezzük a lakás legvilágosabb pontjára (pl.: ablakpárkányra, fedett teraszra) így gyorsabban kelnek ki a magok és szépen fejlődnek. Ügyeljünk, hogy a helyiségben, ahova tesszük, legalább 20-21 °C legyen! Egy héten legalább háromszor öntözzük meg a palántákat, a legjobb, ha flakonból permetezzük. Úgy durván 3-4 hét elteltével már lehet is csemegézni a friss salátákból.

 

A LAKÁS SALÁTABÁRJÁNAK LAKÓI

Ha lakásban szeretnénk ültetni, akkor olyan fajtákat keressünk amelyek nem bánják, ha kicsit melegebb a hőmérséklet.

TÉPŐSALÁTÁK	KÖTÖZŐSALÁTA	MADÁRSALÁTA	RUKKOLA
Legismertebb ezek közül a vöröses lollo rossa, és a zöld lollo bionda. Nem képeznek fejet, csak leveleket, amik nagyon ropogósak.	Ropogósabb és keményebb, mint a fejes saláta. De ugyanolyan gyorsan kicsírázik.	Galambbegy salátaként is ismert saláta, kb. 4-6 hét alatt válik szüretelhetővé.	Kicsit kesernyésebb ízű, akár 3-4 nap alatt képes kicsírázni.

 

 

SZAKÉRTŐI TANÁCSOK

    Függetlenül attól, hogy télálló és fagytűrő fajtákat vetünk, akkor is szükségünk van arra, hogy fóliaalagúttal vagy fóliasátorral védjük őket, esetleg melegágyasba tegyük. Szerencsére ma már léteznek előregyártott melegágyasok is, amelyekben van beépített fűtőszál is vagy fűtés, így azzal nem kell külön bajlódnunk.

A leglényegesebb, hogy amikor öntözzük a növényeket, a víz lehetőleg ne kerüljön a levelekre és felszáradjon estére, mert így a hideg idő nem tesz kárt bennünk, és a gomba sem betegíti meg a termést. Semmiképp ne öntözzük túl! Mert nagyon könnyen elrothadnak.

Azért jó szeptemberben elültetni a salátát, mert legalább 4-6 hét kell nekik ahhoz, hogy kellőképpen begyökeresedjenek és így el tudják viselni a telet. A saláta körülbelül 4-5 °C-on kezd el növekedni.

ROPPANÓS VETEMÉNYES

    Ha van kiskertünk, akkor ősszel érdemes helyet szorítani néhány saláta palántának, mert pár hét alatt szépen elkezdenek terebélyesedni. Szeptember, október környékén szerezzük be a fejessaláta-palántákat, vagy neveljünk mi magunk saláta növényeket, és ezeket ültessük ki a kis kertünkbe. Ha fejes fajtákat választunk, a legjobb, ha hagyunk köztünk legalább 15-20 centi távolságot, mert terebélyesedni fognak, de, ha például tépősalátára vagy más hosszabb levelű fajtára szavazunk akár egészen sűrűn is vethetjük őket. De így is hagyjunk azért elegendő helyet, a megfelelő öntözés miatt. Fontos, hogy ügyeljünk arra, hogy elég magasan ültessük a palántákat, nézzük meg azt, hogy alájuk tud-e fújni a szél. Ugyanis, ha túl mélyen vannak, nem indul meg a fejesedés és könnyen berothadhat a töve. Amikor még melegebb a hőmérséklet és hosszabbak a nappalok, a növény gyorsan magszárat fejleszt, és ezek után könnyebben elviseli a hideget is. A nem túl intenzív, de tartós fényt igényli, ezért akkor érdemes ültetni, amikor a természetes világosság legalább 9-10 órán át tart. Az ideális hőmérséklet pedig a palánták számára kb. 16-18 °C.

 

A KERT SALÁTABÁRJÁNAK LAKÓI

Mindenképp olyan fajtákra szavazzunk, amelyek kifejezetten fagytűrőek vagy télállóak, mert ezek a zordabb időjárási körülményeket is jól viselik.

FEJES SALÁTA	MIZUNA	ÁTTELELŐ SALÁTA	ÁZSIAI SALÁTA (WASABINO)	TATSOI
nagyon ellenálló fajta, gyorsan nő, és kicsi a hőigénye. Egyedül arra kell ügyelni, hogy amikor virágzik, akkor érzékeny a fagyokra.	Ez a kínai eredetű salátaféle nagyon jól viseli a kisebb fagyokat, és fóliás takarással akár egészen decemberig szüreteltethető.	A fejes saláta egyik olyan fajtája, amit ősszel ültethetünk, a többi salátához képest kicsi a vízigénye, és még a száraz fogyok sem tesznek kárt benne.	Jól bírja a hideget, a hűvősebb hónapokban is remekül termeszthető, fűtetlen üvegházban pedig egész télen szedhető.	Szintén egy távol-keleti levélzöldség, ami kicsit a spenótra emlékeztet. Akár a 10°C-ot is elviseli, és gyorsan eléri a fogyasztásra alkalmas fejlettséget.

 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Jókedv hozó növények

    A zöld szín megnyugtató. Ezért is járunk ki a természetbe, kirándulni, ezért is szeretjük annyira a fákat, és az ablakon való kinézést is ezért kedveljük annyira. De mi a helyzet a szobával? Otthonunk sokkal harmonikusabb, ha zöld vagy virágos növény díszíti. A növények tényleges egészségjavító képességgel rendelkeznek:

• Tisztítják otthonunk levegőjét

• Semlegesítik a festékkel, kozmetikai szerekkel, rovar irtókkal, új bútorokkal bekerülő káros anyagokat

• Növelik a levegő páratartalmát

• Javítják a közérzetet, stresszel szembeni ellenálló képességünket

• Napfény hatására szén-dioxidot vonnak ki, oxigént szabadítanak fel

 

LÉLEKGYÓGYÍTÓ ZÖLDEK:

    A növények kedvező hatásaival kapcsolatban több kutatás is folyt, és mindegyik arra a következtetésre jutott, hogy a zöldek a lelket is gyógyítják. Azok a kórházi betegek, akiknek ablakai zöldterületre néztek, kevesebb fájdalomcsillapítót kértek. Gyorsabban gyógyultak, mint azok, akik beépített területre láthattak rá. Egy növényekkel berendezett irodában kevesebbet panaszkodtak a dolgozók fáradságra, fejfájásra, szemszárazságra, enyhültek a légúti betegségek tünetei is. A gyermekkórházakban kevesebb operációra van szükség, ha a kis betegek közelébe növényeket helyeznek el. Az iskolákban javul a tanulók teljesítménye, és a szociális otthonokban élő idősek közérzetét is javítja, ha zöld veszi őket körül. A demenciával élő gondozottaknak nem csak közérzete javul, hanem a növények láttán emlékeik is élénkebbé válnak.

 

BETEG ÉPÜLET SZINDRÓMA

    Elnevezés is született arra a tünetegyüttesre, amely az új építésű házakban, irodákban élő, dolgozó embereknél jelentkezik. Sick Building Syndrome, vagyis SBS a neve. Természetesen a legjobb a káros anyagokat minél jobban csökkenteni, de teljesen nem lehet kihagyni őket az építkezéskor. A helyzeten a dísznövények telepítésével segíthetünk a legkönnyebben. Nézzünk is erre néhány példát:

 

ARECA PÁLMA: napközben sok oxigént termel, a leghatásosabb párásító.

ANYÓSNYELV: hálószobába a legjobb, mert éjszaka termeli az oxigént.

SZOBAI FUTÓKA: szerves vegyületek eltávolítására alkalmas.

SZOBAFIKUSZ: megköti a szoba levegőjében termelődő méreganyagokat.

ORACÉNA: csökkenti az új lakásokra jellemző magas formaldehidszintet.

 

SZERENCSÉT HOZNAK:

    A feng shui kertészet elterjedésével divat lett a szerencsebambusz, amely dekoratív, de semmi köze a bambuszokhoz. A sárkányfa, azaz a dracéna rokona. A feng shui kertészet szerint azok a szerencsét hozó növények, amelyek energiát sugároznak, és elhárítják a káros anyagokat a környezetünkből. Energianövelő tulajdonságaik révén növelik a teljesítőképességünket, jó hatással vannak az egészségünkre és természetesen szerencsét is hoznak. A feng shui szerint ideálisak a:

• csüngő növények,

• narancs- és citromfa,

• a rózsa,

• a lantlevelű fikusz,

• a ciklámen,

• a hibiszkusz,

• a szobapáfrány,

• az aloé Vera,

• a fokföldi ibolya.

 

VIRÁGOS HANGULAT: Az egészségünket védő növények mellett nem árt olyanokat is tartani, amelyek a látványukkal is felvidítanak.

 

KRIZANTÉM Leginkább „hallottak napi virágként" ismert, de ma már számos változata létezik. A félgömb alakú, cserépben nevelhető bokrokon virágözön alakítható kis. Sárga, narancs, rózsaszín és lila színekben. Csak a tövénél szabad öntözni!

 

LEVENDULA Apró, lila virágainak látványa mediterrán vidékeket idézi, illata nyugtatja az idegeinket. Hálószobába ajánlott, mert segít az elalvásban. Ne öntözzük túl és kapjon sok fényt!

 

CIKLÁMEN A tűző napsütést nem bírja, de az északi fekvésű ablakokat bátran díszíthetjük vele. Öntözéskor figyeljünk arra, hogy ne száradjon ki a földje, de ne is pangjon benne a víz!

 

ORCHIDEA Szereti a fényt, de a tűző nap megégetheti a levelét. Fontos nekik a pára. Ha száraz a levegő a szobánkban ügyeljünk a párásításra. Mindig mésztelenített vízzel öntözzük! (vizet forraljuk fel, majd hűtsük langyosra)

 

SZOBALILIOM Egy méter magasra is megnőhet ez a dekoratív, trópusi növény. Ne tegyük ki közvetlen napfénynek, mert megperzselődhetnek a levelei. A félárnyékot kedveli és a mérsékelt öntözést. Legjobb, ha alulról kapja a vizet.

 

ÜVEGHÁZ A SZOBÁBAN:

     A növények koncentrált jelenlétét egy kis lakásban is megteremthetjük. Látványos kis üvegházak kaphatók, vagy barkácsolni is lehet őket, akár falra szerelhető változatban is. Így megteremthető a kedvező klíma, nem kell a szobanövények rémétől a szellőztetéstől félni.

 

ILLATHATÁS:

     A fűszerek két féleképpen is megszépítik az életünket. Isteni illatuk van és remekül használhatóak ételeink ízesítésére. Ráadásul egy bazsalikombokrocska vagy az ég felé törő rozmaring szárak is igen látványosak tudnak lenni. Hogyan őrizzük meg minél tovább a bolti cserepes növényeinket? Lehetőleg ültessük át nagyobb cserépbe és általános virágföldbe. Vigyázzunk, hogy ne öntözzük túl! Használjuk gyakran, hogy a lecsipkedett levelek újak növesztésére serkentsék a növény.

 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Növényeink és a klímaváltozás

 

    Az utóbbi 10-15 évben sok-sok érdekes változást figyelhettünk meg hazánk növényvilágában. Ebben a bejegyzésben most nem csak a hazai honos növényzetről, hanem összefogva más területekről származó dísz- és haszonnövényként ültetett fajtákról együttesen írok. A változások bizonyos szempontból örömteliek, de sajnos, kicsit, ha jobban átgondoljuk a helyzetet, és mögé látunk, már kevésbé érezzük szerencsésnek magunkat. Ugyanis a klímánk változik, és egyre szélsőségesebbé válik, évszakoktól függetlenül is egyre melegebb napokat mérünk az év folyamán. Az éves csapadék évről évre más és más mennyiséget mutat, és az eloszlása is igen egyenetlen. A honos növény fajok ennek hatására kiszorulnak, és a helyükre új növények érkeznek, méghozzá melegebb vidékek felől. Nem is gondolnánk, hogy ezek mennyit képesek változtatni kertünk és környezetünk kinézetén.

 

FÉNYBOGÁR VESZÉLYEZTETI A TUJÁKAT

 

    Kb. 20 évvel ezelőtt indulhatott nálunk a nagy örökzöld ültetés. A fagyalsövény helyett szinte mindenhol megjelent az ültetett tuja, a ciprussövények, hiszen ezek jó magasra nőnek, valamint a lombozatuk kellően sűrű ahhoz, hogy el lehessen bújni mögéjük a szomszédok elől. Működött is a dolog egészen 3 évvel ezelőttig, amikor is egy dél felől érkező fénybogár ideálisnak találta hazánk klímáját a letelepedésre. 4 év alatt eljutottunk odáig, hogy az országban alig van olyan tuja, amelyik egészséges és nem csúfítják szétfúrt, száradó ágak. Védekezni ellene? Az gyakorlatilag lehetetlen. 

    Egy ideig védett állatként kezelték, mediterrán természete miatt, majd amikor ebből a státuszból kikerült, rá kellett ébrednünk, hogy a növényvédő szerek nem érik el a fakéreg alatt, így mindössze tétlenül nézhetjük, ahogy tönkre teszi a kertünket. Persze, kísérleteznek a megoldással, ám egyelőre sikertelenül. Hogy miért éppen a tujákat támadja? Mert azok eredetileg a párásabb, hűvösebb és csapadékosabb vizekről származnak és ott ahol a csapadék csak néha van jelen, és hosszú, száraz perzselő meleg van a nyáron, bizony elgyengülnek. Ma már nem is javasolják a pikkelylevelű örökzöldek ültetését, mert csak néhány kivételes helyen maradnak meg szépen.

 

IRTHATATLAN BETOLAKODÓ: AMERIKAI LEPKEKABÓCA

 

     Hasonló helyzet állt elő az amerikai lepkekabócával. Ez az állat felelős a nyár eleji vattapamacsos fehér hajtásokért, valamint a későbbi, pattogó, repülő, erősen zavaró állatseregért. Közel 8-10 éve vették észre Budapesten először, hogy valami új is van a fa alatt. Persze, a kertészek próbálták megállítani a terjedését permetezéssel, ősszel avarégetéssel, de lehetetlen volt hiszen polifág, azaz mindent megtámad. Évről évre reménykedünk, hogy majd a téli fagy visszaszorítja, de mivel ez a felmelegedés miatt egyre inkább elmarad, az állat már nem csak az enyhe telű fővárosban, hanem vidéken is sokfelé károsít. Mint például a gombafertőzések, melyek leginkább a Leyland ciprusokat támadják. Sajnos se szeri, se száma az időjárás változás okán az utóbbi években megjelent, eddig csupán délen, melegebb éghajlaton honos kártevőknek.

 

EGYSZERŰBBÉ VÁLT A TELELTETÉS

 

    Aminek sokan örülnek az éghajlatunk melegedése kapcsán, hogy számtalan fagyérzékeny növény egyre jobban tűri az utóbbi évek téli időjárását. Itt most nem a kiviről vagy a fügéről van szó, hanem akad, ahol odakinn áttelel a leander, a murvafürt, vagy takarás nélkül a japán díszbanán. A fővárosban tavaly már nem kellett takarni a rózsát sem. A déli régiók növényvilága szépen beoson a kertek alatt, hiszen az éghajlat lassan elfogadhatóvá válik számukra.

 

VESZÉLYBEN A HAZAI NÖVÉNYÁLLOMÁNY

 

    A felmelegedés nemcsak kényelmesebb teleltetést, veszélyeket is rejt, ugyanis hazánk eredeti növényflórája ezzel egyidejűleg kiszorul a helyéről. Márpedig nem fügetermesztésre rendezkedett be. Számtalan növényünk van, amely igényli az egyenletes nyári csapadékot, a fagyot, jó volna neki a hótakaró, és ezt bizony már nem minden erre igényes növény kapja meg. Gondoljunk csak bele, ha nem jut hideg a tulipán hagymáknak, akkor nem lesz benne virág sem. Amennyiben a hazai mezők, rétek növényzete északabbra vonul, oda lesz a legeltetés, ezzel együtt az állattartás is.

     Az egyetlen csapadékeloszlásnak pedig vagy árvíz, belvíz, vagy szárazság lesz az eredménye. A földeket öntözni kell, hogy a növények megfelelően fejlődjenek, teremjenek, ám ezzel együtt drágulni is fognak, hiszen a víz is pénzbe kerül. Ha a legelő kiszárad, gyúlékonnyá válhat, továbbá több takarmányt kell termelni az állatoknak, így ez sem lesz olcsóbb.

 

MEG LEHET ÁLLÍTANI?

 

    Földünk persze megpróbálja tompítani a klímaváltozást, de egyedül képtelen megállítani. Segíthetjük, méghozzá a káros szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével, örömmel látjuk az elektromos buszokat, autókat, még, ha döcögősen is terjednek. Meg kell próbálnunk minél hatékonyabban és energiatakarékosabban élni. Ha tehetjük, ültessünk honos fajokat, csökkentsük a növényvédő szerek használatát, bármennyire is fáj, akár úgy, hogy olyan növényeket ültetünk, melyek jól tűrik a hazai viszonyokat. Próbáljuk megfogni a csapadékvizet, gyűjtsük tartályokba vagy bármi olyanba, ami alkalmas víztárolónak.     A csapadékvíz remek öntöző víz a kertben is és a szobanövények számára is. Növeljük a zöld felületet, amennyire csak a lehetőségünk engedi, hiszen egy beültetett terület mindig hűvösebb lesz nyáron, mint a beton vagy a térkő, nem is beszélve a növények légtisztító, szén-dioxid-megkötő és oxigéntermelő hatásáról. Ezekkel és hasonló intézkedésekkel, mindenképpen lassítható, talán még meg is állítható a kárós felmelegedés.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Tavasszal virágzó növények

    Mielőtt neki fognánk annak, hogy melyik az a 5 növény, melyet érdemes már ősszel elültetnünk azért, hogy tavasszal virágozzanak; vegyünk számba néhány fontos tudni valót! A hagymás növények a meleg, napos helyet, jó vízelvezetésű, gyorsan felmelegedő és könnyen kiszáradó talajt kedvelik. Földjük szerves anyagokban dús, semleges kémhatású vagy meszes legyen, a legoptimálisabb a 6-7 pH közötti érték. A hagymák meghálálják a jó talajt, azzal, hogy pompás virágokat hoznak. Ha túl agyagos a föld, nem árt kicsit komposztálni, ezzel javítva a talaj minőségét. Mind a tavaszi, mind a nyári virágzóknak szükségük van a foszforra, amely a gyökérképződést segíti.

    Ha tovább hagyjuk a hagymákat a talajban egy évnél, hogy ültetéskor talajfertőtlenítőt is adagoljunk. Vegyük figyelembe a majd nyíló virágok fényigényét is. A hagymás növények inkább a napos helyeket kedvelik, de a tavasszal virágzókat ültethetjük a fák alá is, mivel a lombfakadás előtt fognak virágba borulni. Ültetés után egyből öntözzük meg a földet, ezzel is segítve a gyökérképződést, mivel az ősszel ültetett hagymáknak gyökeret kell ereszteniük az első fagyok előtt. Ahogy megjelenik tavasszal a növényen a virágkezdemény, a gazdagabb virágzás érdekében folyamatosan öntözzük.

TIPP Ha műanyag ültetőkosarakba ültetjük a virághagymákat, akkor a virágzást követően egyszerre tudjuk őket kiemelni a talajból.

TIPP Ültetés előtt érdemes papírra vetni a tervünket, ezáltal egyrészt felmérjük a szükséges mennyiséget, másrészt pedig tudjuk követni, mit hova telepítettünk.

HÓVIRÁG

 

    Gyakran még hótakaró borítja a kertünket, de már ott tündököl a fehér, apró virág. Jól érzi magát árnyas kertekben, fák alatt, virágágyásban vagy sziklakertben is. Szeptember közepétől október elejéig ültessük el a hagymáit, mert, ha későbbre halasztjuk már nem fog virágot hozni jövőre. A hóvirágnak szánt területen forgassuk át kissé a földet, majd szedjünk ki minden gyomot, ezután az elgereblyézett talajba ültessük el csoportosan, 5-10 cm mélyen, egymástól 5-10 cm távolságra a hagymákat. Mivel védett növény, boltban vásároljuk a termesztett változatait. Virágzása tél végétől tavasz közepéig tart.

 

GYÖNGYIKE

 

    A gyöngyike bájos, kora tavasszal nyíló, hagymás növény, amely márciustól kék színbe öltözteti kertünket. A hagymákat a kert kevésbé napos vagy félárnyékos helyére ültessük, laza vagy homokos talajba, szeptember végén. Telepíthetjük a növényt a kertbe, virágládába, cserépbe vagy nagyobb virágtartóba is. Csoportosan elültetve a legszebbek, egy ládába 3-4 hagymát ültessünk el egymástól úgy 5-10 cm távolságra és úgy 5 cm mélyre. A gyöngyike szépen mutat más tavaszi növényekkel csoportosítva, bátran tegyük jácint, tulipán vagy gyöngyvirág mellé.

 

NÁRCISZ

 

    Ha a nárcisz hagymáit már ősszel elültetjük, a tavaszi szellő eljövetelével virágozni kezd. Ne tegyük tűző napra! Inkább félárnyékos helyre, mert akkor tovább gyönyörködhetünk a szépségében. Sokszor előfordul, hogy több hagyma is összenő, így, ha az egyik virág elnyílik, másik bújik ki helyette. A hideg hónapok után, amikor először érezhetjük a nap melegét a bőrünkön, akkor a lelkünket a sárga nárcisz melengeti igazán.

 

TULIPÁN

 

    Szeptember végén, október elején kell neki látni a hagymák elültetésének, mégpedig a kert napos részére. A talaj jó vízáteresztő képességgel rendelkezzen és lehetőleg laza szerkezetű legyen. Öntözni nem kell, elegendő számára a természetes csapadék. A hagymákat egymástól 15-20 cm-es távolságra ültessük, ne egyesével, hanem csoportosan, színek szerint helyezzük el őket. A tulipánnak a 8-10 cm-es ültetési mélység a megfelelő. Ha túl hideg a tél, érdemes a talajt falevéllel védeni, ott ahová a hagymákat ültettük. Késő tavasszal szedjük fel a hagymákat és tároljuk őket sötét helyen a következő tavaszig.

 

GYÖNGYVIRÁG

 

    A törékeny, gyöktörzses gyöngyvirág virágzása azt jelenti, hogy közeledik az igazi meleg. Általában március elején virágzik. A gumókat februárban, márciusban vagy szeptember is ültethetjük, egymástól 15-20 cm-re. Fedjük 5-6 cm földréteggel, majd öntözzük meg a növényeket. A gyöngyvirágnak az év nagy részében árnyékra van szüksége!Azonban tömeges virágzásával a legeldugottabb sarokban is felhívja magára a figyelmet.

 

Kellemes olvasgatást és Jó szórakozást kívánok!

A legelterjedtebb kártevők elleni védekezés

 
Pajzstetű fertőzés esetén
    Amennyiben pajzstetűvel fertőzött növényt tálunk azt haladéktalanul különítsük el a többi növénytől és alaposan vizsgáljuk át és mérjük fel, hogy mekkora a fertőzés mértéke. Ezt követően azonnali kezelésre van szükség, különben még jobban elszaporodnak. Ha a fertőzés korai szakaszában sikerült felfednünk a kártevőket, akkor kevés pajzstetű esetén, kézzel is eltávolíthatjuk azokat. Csipesszel vagy egy éles kés hegyével szedjük le a kártevőket, vigyázva, hogy ne sértsük meg a növény részeit. Erős levelű növényekről szappanos vízbe vagy hígított rovarölő szerbe mártott vattával vagy ecsettel is lemoshatjuk a kártevőket, majd nedves, puha ronggyal töröljük át a leveleket. Hatékony módszer, ha denaturált szeszbe mártott vattadarabbal letöröljük a növényt. Ilyenkor a rovarok viaszos pikkelye feloldódik, és nagy valószínűséggel a peték is elpusztulnak. Súlyos fertőzés esetén használjunk kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szert. Lehetőleg felszívódó szert használjunk, mert azok jobbak, mint a kontakt szerek, mert a lárvák és a kifejlett pajzstetű kolóniák ellen is hatásosak. Ezek a szerek úgy irtják ki a pajzstetveket, hogy megmérgezik a növény nedveit, így mind a bábok, mind a kifejlett egyedek elpusztulnak.

Lisztharmat elleni védekezés
    Amennyiben lisztharmattal fertőzött növényt tálunk azt haladéktalanul különítsük el a többi növénytől és alaposan vizsgáljuk meg és mérjük fel, hogy mekkora a fertőzés mértéke. Az enyhén fertőzött növényekről a már sorvadásnak indult leveleket és egyéb növényi részeket távolítsuk el. A nagyobb leveleket, a szárakat tisztítsuk meg egy nedves vattával a penészfoltoktól. Ezt követően a növényeket kezeljük kereskedelmi forgalomban kapható felszívódó gombaölő szerrel. Mivel a gomba spórái a használt szerszámokról vagy a kezünkről is tovább terjedhetnek, a kezelés végeztével fertőtlenítsük a szerszámokat és meleg szappanos vízzel jó alaposan mossunk kezet. Lisztharmattal fertőzött növények részeit, sarjnövényeit ne használjuk szaporításra. Súlyos fertőzés esetén a növények megsemmisítésére is szükség lehet, a legjobb, ha a növényeket elégetjük, a földet és tartóedényt fertőtlenítés után a szemétbe dobjuk

Levéltetű fertőzés esetén
    A levéltetű elleni védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a levéltetvek súlyos elszaporodását. Amennyiben még idejében sikerült felfedni a problémát és csak viszonylag kevés levéltetűvel kell megküzdenünk, akkor jó eséllyel, vízpermettel, szappanos vízzel vagy erős vízsugárral is lemoshatjuk őket a növényekről. Ezt a kezelést egy hét elteltével ismételjük meg, amennyiben szükséges akkor többször is, hogy az azóta esetlegesen kikelt tetveket is eltávolítsuk. Jó szolgálatot tehetnek, különösen a szabadban tartott növényeink esetében, a tetvek számának kordában tartásában azok természetes ellenségei, mint például a katicabogarak, a fátyolkákvagy a fürkészdarazsak.
    Súlyos fertőzés esetén, vagy ha az említett módszerek nem hatásosak, akkor kereskedelmi forgalomban kapható rovarirtó szereket is alkalmazhatunk. A rovarirtó szereknek két fő típusuk van. A kontakt szereket közvetlenül a rovarokra kell szórni vagy permetezni úgy fejtik ki leginkább a hatásukat. Míg az úgynevezett szisztematikus azaz felszívódó szerek a növények nedveit teszik mérgezővé, így különösen hatékonyak a rendkívül mohó levéltetvek ellen. Válasszuk azt a módszert, amelyik leginkább megfelel nekünk és növényeinknek is.

Szürkepenész elleni védekezés
    A szürkepenész ellen a legjobb védekezés a megelőzés. A cserepüket kinőtt növények és palánták, a hűvös, nyirkos és párás környezet, valamint a termesztő lustasága, hogy eltávolítsa a hervadt illetve rothadó levelek, termések és virágok maradványait, mind hozzájárulnak és elősegítik a szürkepenész (botritisz) néven ismert, mindenütt megjelenő gombás fertőzés terjedését. A szürkepenész leggyakrabban olyankor okoz problémákat, amikor a környezeti hőmérséklet ingadozik. Tavasszal és ősszel a hőmérséklet csupán néhány óra leforgása alatt fordulhat nagyon melegről hűvösre. Ha e folyamatot túlzott öntözés vagy párásítás kíséri, növényünk mikrokörnyezete könnyen hideggé és nedvessé válhat.
    Zárt helyiségen tartott növények számára lényeges a jó szellőzés biztosítása. 10 perc friss levegő és kicsit visszafogottabb öntözés elegendő lehet a szürkepenész távol-tartásához. A szürkepenész támadásának elsődleges célpontjai a túlságosan zsúfoltan tartott, illetve a cserepüket kinőtt, túl sűrűn nőtt növények. Növényeinket csak annyira tegyük közel egymás mellé, hogy leveleik össze ne érjenek.     Fontos, hogy a növények és a cserepek tiszták legyenek. A többi növényünktől tartsuk távol azokat a növényeket, amelyek a nyugalmi állapotra készülve éppen visszahúzódnak. A szürkepenész spórái rendkívül mozgékonyak, ezért fertőzött növényeinket a lehető legkevesebbet bolygatva, gyorsan kell kezelnünk. A szürkepenész veszélyének különösen kitett növényeink esetében elővigyázatosságból megelőző növényvédő programot folytathatunk. Ehhez a kereskedelemben kapható készítmények közül a megfelelő gombaölő szert használjuk.

Gyapjastetű fertőzés esetén
    A szemmel látható kártevők ellen gyakran az a leghatásosabb megoldás, ha denaturált szeszbe vagy kontakt rovarölő szer oldatába mártott festőecsetet vagy vattát használunk. A kisebb kártevő-kolóniákat denaturált szesszel is hatékonyan lemoshatjuk. A rovarölő porok gyapjas tetvek elleni védekezésre nem alkalmasak, mivel elcsúfítják a növényeket. Egyes, a gyapjas tetvek ellen hatékony vegyszerek csak füstölő formájában kaphatók. Ezek is jól hasznosíthatók a kártevők elleni védekezésre védett helyen vagy üvegházban, ahol az évelő kúszó bokrok miatt más módszerrel nehéz volna védekezni. Igyekezzünk elkerülni a problémát. Ügyeljünk rá, hogy növényeink olyan távolságban álljanak, hogy leveleik éppen csak összeérjenek. A gyökértetvek száraz ültető közegben érzik jól magukat, tehát törekedjünk rá, hogy cserepes növényeink talaját folyamatosan nyirkosan tartsuk.
Átültetéskor a szemmel látható kártevőket szappanos vízzel mossuk le és ültessük át növényeinket friss, csíramentes ültető közegbe.
    A rovarirtó szer kiválasztásakor körültekintően járjunk el, mivel egyes növények érzékenyek a kártevők elleni szerekre, mint például a páfrányok, amiknek ráadásul a finom, erősen tagolt levelei között nehéz észrevenni a pajzstetveket, amíg azok nagyon el nem szaporodnak. Válasszuk az igényeinknek leginkább megfelelő szert, mindig olvassuk el a használati utasítást, s lehetőleg ne használjuk túl gyakran ugyanazt a készítményt. Amennyiben kétségeink vannak a szer használatával kapcsolatban, akkor először tegyünk egy próbát és csak a növény egy kis részén próbáljuk ki. Egy hét elteltével, ha a rovarirtó szer nem tett kárt a növényben, akkor alkalmazhatjuk az egész növényen. A kezelést lehetőleg a szabadban vagy jól szellőző helyen végezzük, és szükség esetén ismételjük meg, hogy egyetlen kártevő se maradhasson életben.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Növényi kártevők

  
 Nem létezik olyan növénybarát aki ne bosszankodott volna legalább egyszer a takácsatkák, ugróvillások, pajzstetvek, stb. miatt. Egyesek nem túl veszélyesek, mások viszont elpusztíthatnak egy növényt, vagy az egész gyűjteményt. Mint tudható a kártevők legyengítik növényeinket és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá teszik, a betegségeket növényről növényre terjesztik.

    Virágainkat, szobanövényeinket rendszeres időközönként ellenőriznünk kell, hogy nem találhatók-e rajtuk kártevők, nem támadta-e meg valamilyen növénybetegség őket. A kártevők és a különböző betegségek ellen a legjobb védekezés a megelőzés. Amennyiben növényeinket rendszeresen és megfelelően ápoljuk, gondozzuk, azzal erősítjük természetes ellenálló képességüket, így egy esetleges fertőzést könnyebben átvészelnek. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe.

Nézzük tehát mik is károsíthatják növényeinket:

• Takácsatka: Előfordul a zöld növényeken és egyes kaktuszokon. A magas hőmérséklet és a száraz levegő segítik elő terjedését. Mivel nagyon aprók, szabad szemmel csak akkor vehetők észre, mikor már a "hálót" szövik a levelek között. A kaktuszok csúcsát támadja meg a leginkább, itt az vehető észre, hogy a növény teteje világosbarna lesz. A zöld növényeken pedig a levelek fonákján és a friss hajtáscsúcsokon található. Különböző atkaölőszerek kaphatók a gazdaboltokban, ezekkel kell permetezni az összes növényt amely túl közel áll egymáshoz (mivel nagyon hamar terjed egyikről a másikra), 2-3 hétig, hetente kétszer.

• Levéltetvek: Léteznek szárnyas és szárnyatlan levéltetvek, amelyek majdnem minden szobanövényt megtámadhatnak. A növények fiatal hajtásait kedvelik, sőt a virágokat és a bimbókat is. Védekezésül különböző spray, folyékony vagy por formájában kapható kártevők elleni szereket kell vásárolni és 1-2 hétig permetezni az összes növényt.

• Ugróvillás: Egy rovar a sok közül amelyik nem tesz károkat növényeinkben, tehát csak akkor érdemes a földet permetezni ha valakit zavar ottlétük. Kis fehér rovarok amelyek szerte ugrándoznak mikor megöntözzük növényünket. Ha nem nagyon vizes a földlabda, maguktól is kihalnak, ezért inkább jobb szárazabban tartani növényeinket.

• Földigiliszta: Komposzt vagy kerti föld használata esetén fordulnak inkább elő. Ezt megelőzendő jó a komposztot átnézni mielőtt felhasználjuk és kivenni belőle az esetleges hívatlan vendégeket, a kerti földet pedig ki kell főzni, így kipusztulnak a giliszták.

• Üvegházi molytetű: Az üvegházi molytetű is melegkedvelő, tehát hamarább terjed meleg környezetben. Sőt, eléggé hamar is, mivel könnyedén átrepül egyik növényről a másikra, ezért nagyon ajánlatos az összes növényt permetezni tetű ölő szerrel, másképpen mindhiába volt fáradozásunk. Ebben az esetben is jó 2-3 hétig permetezni, hogy az összes lárva ami még idővel kikelt volna, elpusztuljon. A legjobban vonzza az üvegházi molytetűt a Fuchsia. Okosabb lemondani erről a növényről, mint hetekig kínlódni a többi összes növényünk tisztogatásával!

• Pajzstetű: A meleg, száraz levegőjű helyiségeket szereti, mint sok más kártevő. Fiatalkorában, lárva állapotában még tud mozogni, de miután kifejlődött a pajzsa, már egy helyben marad, szívogatva a levelek nedvét. Ellepi a levélszínt és a fonákot is egyaránt. Permetezéssel nincs nagy esély megszabadulni tőle, mivel a pajzs vési a méreg ellen. Kézzel, vagy valami olyan eszközzel ami nem sérti meg a növényt le kell őket szedegetni egyenként. Utána pedig letörölni a levelekről a ragacsos váladékot is amit a pajzstetű termel.

• Gyökértetű: Leggyakrabban broméliákon, kaktuszokon, pálmákon és hagymásokon fordulnak elő. Nehéz tőlük megszabadulni, mivel minden egyes megtámadott kaktuszt külön ki kell venni a cserepéből, földjét kimosni gyökerei közül, tetű ölő szerben tartani 10-20 percig, utána 1-2 napig ajánlatos levegőn tartani a növényt, csak ezek után lehet újraültetni. Egyszerűbb módot fedeztem fel amit bárki kipróbálhat. A kaktuszokat otthagyom a cserepükben, viszont dupla adag rovarölő szerrel öntözöm meg földjüket. Persze ezt csak nyáron lehet megtenni. A legjobb ősszel az utolsó öntözések során megelőzendő minden kaktuszt jól belocsolni tetűk elleni szerrel. Így télire meg lesznek védve a kártevők ellen.

• Vincellérbogár: A vincellérbogár éjjel támadja a növényeket amelyek a szabadban vannak, nappal a talajban rejtőzik. Maga a bogár nem annyira veszélyes - a levelek széleiből rág ki bizonyos részeket, viszont lárvája a gyökereket támadja meg, ezáltal a növények fonnyadnak, gyengén fejlődnek. Vincellérbogár előfordulhat a szabadban tartott dézsás növényeknél, azáleánál, kankalinnál, fuksziánál, rózsánál, gumós begóniáknál, ciklámennél. A bogarakat késő este zseblámpa segítségével összegyűjthetjük, a lárváktól viszont csak úgy szabadulhatunk ha a megtámadott növényeket átültetjük és eközben jól megvizsgálva földlabdájukat, a lárvákat megtalálva elpusztítjuk őket. Vagy a földet itassuk át szisztematikus inszekticiddel és átültetéskor tegyünk Gamma-H CH-port az friss földbe.

• Házatlan csigák: Leggyakrabban a kertben fordulnak elő, onnan viszont előkúszhatnak éjjel egészen az udvaron tartott növényekig is. Nappal a növények cserepe alatt húzódnak meg vagy más árnyékos helyeken, éjjel pedig előszeretettel fogyasztják a növények friss leveleit. Leggyakrabban a friss hajtásokat kedvelik, ezzel tönkretéve a növényeket. Ezüstös nyálkacsíkjuk után azonosíthatók a legbiztosabban. Különböző csigák elleni szereket lehet ma már kapni a gazdaboltokban, amelyeket ha a növények köré szórunk, a csigák átkúszva a szemecskéken, elpusztulnak még a növényhez való hozzáférésük előtt.

• Enchytraeidák és földigiliszták: Csak akkor találkozunk e kártevőkkel, ha növényeinket a szabadban (a földön) tartjuk év közben vagy ha a felhasználandó kerti földet vagy komposztot nem fertőtlenítettük. A növényekben csak akkor okoznak kárt, ha nagy számban szaporodnak el egy cserépben, megtámadva a növény hajszálgyökereit. Könnyebben össze lehet szedni őket a földlabdáról, ha a növényt jól meglocsoljuk, ilyenkor kibújnak maguktól a föld tetejére. Káliumpermanganátos oldattal is lehet öntözni, erre is előbújnak a giliszták.

• Ezerlábúak: Csak akkor akad gond velük, ha nem fertőtlenített kerti földet vagy komposztot használunk fel. A hajszálgyökereket támadják meg, így a növény nem fejlődik szépen, sőt, el is pusztulhat. Védekezni ellenük csak úgy lehet, ha a földlabdát alaposan átpásztázzuk és minden egyes ezerlábút eltávolítunk belőle, ezért inkább használjunk mindig fertőtlenített földet.

• Hernyók: A szabadban tartott növényeken fordulnak elő, a levelek fonákain. A kertekben pedig a talaj felső rétegeiben is találunk belőlük ásás közben. Előszeretettel rágnak lyukakat a levelekben. Nagyobb a kár mikor a hernyók selyemszálaikat kezdik szőni, így összehúzva a leveleket, virágokat, fiatal szárakat. A védekezés ellenük egyszerű: össze kell gyűjteni a levélfonákokról és megsemmisíteni, ha nem akarjuk, hogy visszamásszanak növényeinkre.

• Aknázólégy: E kártevő lárvái a növények leveleiben élnek, járatokat „fúrva". Megtámadhatják a fuksziát, muskátlit, a cserepes krizantémot, kankalint és a cserjés margitvirágot. A nagyon fertőzött leveleket vágjuk le. Azokat pedig amelyek még megmenthetőek, nézzük meg figyelmesen és a bennük levő lárvákat nyomjuk agyon, lehetőleg úgy, hogy a levelet ne sértsük túlságosan meg.

• Gyászszúnyog: Nedves földben telepednek meg, lárváik a magoncok és a dugványok fiatal gyökereit és a hajtások töveit lepik el. A lárvák fehéres színűek, ezért elég könnyen észrevehetők, ha kibújnak a talaj tetejére, különben nem. Sárga rovarfogó lapokkal lehet védekezni ellenük, viszont nem annyira veszélyes kártevők ha nem szaporodnak túlságosan el. Szisztematikus inszekticiddel is locsolhatjuk a növények földjét, ettől hamar elpusztulnak.

• Levél és fonálférgek: A nedvesség segíti legjobban terjedésüket. Páfrányféléket, krizantémot, kankalint, begóniát, és néha különféle dísznövények gumóját, hagymáját támadhatják meg. Mivel annyira kicsik, hogy szabad szemmel nem láthatók, csak akkor vehetők észre, mikor már megtámadták a leveleket. A talajban lakoznak és könnyen "felmásznak" a vízzel permetezett növényekre és belefúrják magukat a virágokba és hajtásokba. A megtámadott leveleken foltok keletkeznek az erezet körül. Ezek először kivilágosodnak, majd barnulnak, végül megfeketednek, a hajtáscsúcsok rendellenesen nőnek. Egyszerű a védekezés e kártevők ellen: A fentebb felsorolt növényeket ne permetezzük megelőzésként.

• Ászkák: A nedves környezetet, árnyékos helyeket kedvelik. Nem veszélyes kártevők, alkalmanként viszont megtámadhatják a növények gyökereit és a leveleket is. Inkább az év közben kint tartott növényekre kell vigyázni, nedves ruhát lehet tenni a cserepek közelébe amely alá éjjel az ászkák összegyűlnek. Nappal össze lehet őket gyűjteni és vagy kitenni a kertbe, vagy elpusztítani.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Mennyi vizet adjunk?

 

    A szobakertészek számára szinte egy örök kérdés marad, hogy pontosan mennyi vizet adjunk egy növénynek? Sajnos a rossz öntözés hamar tönkreteheti a legszebb drága pénzért vásárolt, vagy legszeretettebb növényt is.

A növények számára a víz is az élet egyik alapfeltétele, hiszen ez szállítja a tápanyagokat, sőt még a hőszabályozásra is a vizet használják fel a növények. Az optimális locsolás arányát eltalálni, nem egyszerű feladat, főleg hogy minden növénynek más-más az igénye.

     A virágboltokban és kertészetekben leggyakrabban feltett kérdés: Milyen gyakran öntözzünk? Az öntözés mennyiség nagyban meghatározza a növény habitusa, leveleinek vastagsága, eredeti élőhelyének a klímája, valamint otthonunk klímája. Gyakran amikor vásárolunk egy növényt egy virágboltban ajándékba, és megkérdezzük az eladót hányszor kell locsolni a növényt, ő rögtön rávágja hetente egyszer. Pedig a helyes válasz az lenne, milyen típusú lakásba szeretné a növényt vásárolni

 

    Sajnos az eladó nem látja a mi otthonunkat, így az általános jó tanács, nem fog otthon működni. Egy száraz levegőjű pl. padlófűtéses lakásban a növény hamarabb ki fog száradni, mint egy kevésbé meleg otthonban.

    Amikor egy növényt megvásárolunk, érdemes utána olvasni, milyen klímájú vidékről származik a növény. Pl. a Yucca vagy a dracena gyakran sivatagi körülmények között él, de az aloé Vera gyógynövény is ritkán jut csapadékhoz eredeti élőhelyén, így nálunk sem kell túl gyakran öntözni

    A trópusi éghajlatról származó növények gyakran nem is az öntözést igénylik, rendszeresen hanem a magas páratartalom a fontos számukra, ilyenek pl. az orchideák. Egyes növények, mint pl. a broméliák speciális öntözést igényelnek, hiszen ők a fák tetején élnek, így az esővizet a levelek által alkotott tölcsérbe gyűjtik össze, és nem a virágföldből veszik fel a nedvességet

 

    Az öntözés mértéke és mennyisége nagyban függ a növény méretétől is, a szoba hőmérsékletétől és páratartalmától, vagy attól is milyen közel helyeztük el a fűtőtesttől télen a növényt.

Tehát konkrétan megmondani egy növényről, hogy milyen gyakran öntözzük nagyon nehéz, a megoldás az, ha mi magunk kísérletezzük ki egy-egy növény vízigényét.

Nézzünk néhány általános szabályt a locsolásra:

• Soha ne locsoljuk egyszerre meg az összes növényt, ugyanazon a napon. Sokan úgy gondolják, elég, ha minden vasárnap végig locsolják a növényeket, hiszen a hét többi napján erre nincs idő. De lehet, hogy az egyik növénynek a heti egyszeri locsolás túl kevés és már kiszárad addigra, míg a másik növénynek ez túl sok és rothadásnak indul.
• Télen a növények mindig kevesebb csapadékot igényelnek, mint nyáron, így télen a hűvös idő beálltával csökkentsük le a locsolás mennyiségét, nyáron pedig növeljük szépen fokozatosan.
• A frissen átültettet növényeket, az első pár hétben csak ritkábban locsoljuk, mert a friss föld még jobban megtartja a nedvességet.
• Általános szabály, hogy a két locsolás között mindig hagyjunk annyi időt, hogy a föld felső rétege kissé kiszáradjon. Nagyobb méretű cserépbe, vagy dézsába ültetett növényeknél érdemes egy hurkapálcikát ledugni mélyebbre, így meg tudjuk nézni mennyire száraz a talaj.
• A kaspóban tartott növények földje gyakran nem tud szellőzni, hiszen a víz könnyen összegyűlik a cserép alján, és a gyökerek így vízben állnak. Főleg télire érdemes a növényeket kiszedni a kaspókból, vagy a locsolás idejére vegyük ki őket, és csak akkor tegyük vissza a virágtartóba, ha már minden víz lecsepegett. Minden locsolás végén pár perc elteltével öntsük ki a tálkában összegyűlt vizet!
• A tőzeges virágföldbe ültetett növények hamarabb kiszáradnak, mint a nehéz agyagos földbe ültetett növények. Ezt könnyen meg tudjuk állapítani, úgy hogy megemeljük a zacskó virágföldet, és a súlyából megállapítjuk a virágföld összetételét, vagy elolvassuk a zacskó hátoldalán az összetevőket.
• Ha egy növény fokozottan vízigényes, és túl gyakran kiszárad, vagy épp ellenkezőleg túl könnyen kirohad a túllocsolástól, használjunk agyag granulátumot, amely szabályozza a víz mennyiségét, felszívja a felesleges mennyiséget, vagy épp visszaadja a növény számára azt.
• A növények levélzete is megmutatja, számunkra mennyi nedvességre van szüksége, a vékony levelű növények gyorsabban párologtatják a vizet, míg a vastag húsos levelű növények tovább tárolják a vizet.

 

    Tehát, ha szeretnénk egy növény vízigényét felmérni, jó néhány szempontot figyelembe venni. Ha néhány általános szabályt betartunk, könnyen beállíthatjuk növényeink öntözését. Idővel rangsorolni tudjuk majd a növényeket otthonunkban, melyik tartozik a vízigényes kategóriába, és melyiket érdemes kevesebbet locsolni.

_Forrás

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Téli Gondozás

     A legtöbb szobanövényt a hosszú téli napok megviselik, hiszen ebben az időszakban kevesebb a fény, és a fűtés által okozott száraz levegő sem tesz jót kedvenceinknek.

Ismerjük meg a leggyakoribb téli gondozási hibákat, amelyek akár ki is pusztíthatnak egy-egy növényt otthonunkban.

Túl kevés fény:

    Télen a kevés fény komoly gondot okoz növényeink számára, épp ezért figyeljünk oda rá, hogy ebben az időszakban is elegendő fényhez jussanak növényeink.

Lehetőleg ne engedjük le a rolót, és ne húzzuk be a sötétítő függönyt, hiszen ez még tovább csökkenti a fényt a szobában. Ha túl kevés fény éri növényeinket, télire helyezzük át őket lehetőségeinkhez képest egy világosabb helyiségbe. Főleg a virágzó és a színes levelű növények igényelnek több fényt ebben az időszakban.

Túlszáraz levegő:

     Bármilyen fűtési típust választunk otthonukba, mindegyik valamilyen szinten szárítani fogja a levegőt. A túl kevés pára pedig hamar megmutatkozik növényeink külsején. A központi fűtésnek, illetve a padlófűtésnek van a legszárítóbb hatása, de mindenképp érdemes a növények számára télen valamilyen párásító megoldást beiktatni.

    Helyezzük el a kisebb cserepes növényeket egy nagyméretű tálcán, majd a tálcát töltsük, meg agyag granulátummal öntsük fel vízzel, amely felszívja a nedvességet és el is párologtatja azt.

    A nagyobb növények esetében a földre szórjuk ki az agyag granulátumot, és naponta egyszer, de akár kétszer is egy szobai permetezővel nedvesítsük meg a növény leveleit.

A párás levegő főleg az olyan növények számára nagyon fontos, mint pl. a páfrányok, orchideák, vagy broméliák, ha ezek közül tartunk több cseréppel otthonunkba, érdemes az adott helyiségbe egy párásító berendezést is elhelyezni.

Túl hideg levegő:

     Szellőztetni télen is fontos, de ha rányitjuk az ablakot a szobanövényekre, szinte pár perc is elég ahhoz, hogy növényeink megfázzanak és idővel elpusztuljanak. Épp ezért szellőztetés előtt vigyük védett helyre a növényeket, főleg az ablakban elhelyezett, növények vannak a hidegnek és a huzatnak kitéve. A fikusz, vagy a mikulásvirág is nagyon érzékeny a hidegre, ezeknek elég egy pár perces szellőztetés is, és máris ledobja a leveleit. 

Poros levelek

    Idővel a legtöbb növény levele portól lesz szürkés árnyalatú, és a porréteg nem csak nekünk káros, de növényeink számára sem egészséges, hiszen a fényt zárja el kedvenc szobanövényünktől. A nagyobb levelű növényeket, érdemes rendszeresen egy puha ronggyal áttörölni, a kisebbeket pedig a kádban zuhannyal átmosni. 

Kártevők:

    A kártevők télen sem pihennek, így a beteg sárgult, vagy száradó növényeket érdemes átvizsgálni, van -e rajta nyoma bármilyen kártevőnek.

Egy ajándékba kapott virág, vagy általunk megvásárolt új növénnyel is bevihetünk otthonunkba a levéltetvet, vagy pajzstetvet, amely így megfertőzi a többi szobanövényt is.

Épp ezért vásárlás során mindig vizsgáljuk meg a megvételre szánt növényt, és ha betegnek látjuk azt, inkább ne adjunk ki érte pénzt.

_Forrás

Túl száraz levegő

     Nálatok is sárgulnak a növények, mert túl száraz a levegő otthonotokban? Nálunk bizony fordult már elő ilyen. Én a radiátorpárologtatót ritkán, de alkalmazom, de ezt inkább saját magunk miatt. A növények számára egy alaposan kitisztított ablaktisztító flakont használok, melyben, ha lehetséges esővizet teszek és azzal permetezem. (Mi gyűjtjük kint egy régi kádban az esővizet)

 

Íme, 5 tipp, amellyel párásabbá teheti a lakás légköré:

     A növények télen szeretnek pihenni, hiszen egész évben, hajtanak, virágoznak, növekednek, de télen pihennek. Az ideális környezet a 10-15 fokos hűvös világos otthon lenne, ám ezt sajnos nehéz teljesíteni, hiszen mi fázunk meg. Épp ezért télen a felfűtött meleg szobában a levegő kiszárad és növényeink levelei száradnak sárgulnak.

A megoldás! Növelni kell a levegő páratartalmát.

1. tipp: Sok jó növény kis helyen is elfér!

Alakítsunk ki otthonunkban egy egész virágsarkot, vagyis a növényeket tegyük egymás mellé, hiszen így egy kisebb mini őserdő alakul ki, és a sok szobanövény egyszerre fogja a nedvességet elpárologtatni.

2. tipp: Radiátorpárologtató

Helyezzünk el a fűtőtesten álló vagy fekvő radiátor párologtatót, amely naponta akár fél liter vizet is képes párává átalakítani így máris sokat tettünk növényeinkért.

Ne felejtsük el a vizet naponta utánatölteni.

3. tipp: agyag granulátum

Az agyag granulátum segít a helyes víz háztartásban és a nedvességet elpárologtatja így nem lesz a növény túllocsolva, de párásabb lesz a környezete. Az agyag granulátumot tehetjük a cserép alá a tálcára vagy szórjuk ki a földre. Dekorációs célokra is megfelel.

4. tipp: Szökőkút

Hangulatos lakásdekoráció, amely megnyugtat, és a természetbe repít minket. Egy kisebb szobai szökőkút képes napi fél liter vizet is elpárologtatni, de itt is fontos, hogy mindig töltsük utána a vizet.

5. tipp: kézi permetező

Vegyünk egy közepes kézi permetezőt és naponta reggel és este permetezzük végig a növények leveleit. Így növényeink a természetben érzik, majd magukat ahol a reggeli harmat nedvesíti be a leveleket.

_Forrás

_{Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!}

Szobanövények fényigénye

    Azt minden szobakertész tudja, hogy a szobanövények fény nélkül nem élnek meg, mégis sokan egy sötét félárnyékos szobában is megpróbálnak szobanövényeket tartani, gondozni., pedig a fény az életet jelenti a növények számára.

    A növények a természetes élőhelyükön alkalmazkodnak a nekik jutó fénymennyiséghez, épp ezért egy erdei aljnövényként élő páfrány kevesebb fénnyel is beéri, míg a nyári napsütéshez szokott pálmák több fényt igényelnek.

Egy kisebb lakásban hiába teszünk egy fényigényes növényt az ablaktól két méterre, az már nem elegendő a növény számára.

 

    Az északi fekvésű ablakban kevés fény éri kedvenc szobanövényeinket, míg egy déli fekvésű ablakban árad be a fény. Nyáron viszont az erős tűző napsütés könnyen kiégeti a növények leveleit, ekkor érdemes a szobanövényeket a keleti és nyugati ablak közelébe helyezni, mert a déli ablak közelében túl megeszik a növény.

Érdemes mindig tájékozódni, hogy az adott növény, eredetileg milyen fényviszonyok között él élőhelyén, valamint mindig nézzük meg a növény levélzetének színét, mintázatát.

 

     Egy színes levelű növény több fényt igényel, ilyen lehet a kroton, míg a már említett páfrány vagy dracena kevesebb fénnyel is beéri, tehát minél sötétebb egy szobanövény levele annál kevesebb fénnyel is beéri. Ez persze nem jelenti azt, hogy egy sötét fény nélküli szobában gond nélkül tarthatunk szobanövényt, hiszen minden növény számára szükséges a megfelelő mennyiségű és intenzitású fényerő.

 

     A virágzó növényeknek még fontosabb a fény, ám vannak olyan virágzó növények, amelyek nem bírják a tűző erős napsütést, ilyen pl. a fokföldi ibolya, amely napsütést hatására fakulni és sárgulni kezd.

    A szobanövényeket nyáron a kertbe vagy teraszra is kitehetjük, ám csak fokozatosan szoktassuk őket a kinti fényviszonyokhoz. Tavasszal az első meleg napsütés felmelegíti a levegőt, ekkor csak egy vagy két órára tegyük ki őket egy árnyékos szélvédett helyre, majd szépen emeljük a kint töltött idő mennyiségét. A fényszegény növény könnyen felismerhető, mert ezek a növények fakóvá válnak, könnyen felnyurgulnak, sárgulnak, és elszáradnak.

 

Milyen növényt tegyünk félárnyékos szobába?

Dracena, könnyező pálma, szarvasagancs páfrány, zamiopálma, ördöglevél, sötétzöld levelű fikuszfajták, szanzavéria, páfrányok, rákvirág,

        Világos szobabába:

Virágzó növények, kroton, világos levelű fikusz, begóniák, nyíllevél, pettyes levél.

_Forrás

Ideális virágföld szobai virágoknak

    Amikor átültetésre kerül sor a szobanövényeinknél, gyakran besétálunk egy hazai bevásárló központba, és leemelünk a polcról egy akciós nagy kiszerelésű általános virágföldet, gondolván, hogy ez majd minden növény számára ideális lesz, és ami esetleg megmarad, azt rátöltjük egy másik növény cserepére.
 
    Ám nem mindegy milyen virágföldet választunk növényeink számára, ahogy az sem mindegy, mi milyen táplálékot veszünk magunkhoz. A virágföldnek nem csak az a célja, hogy megfelelően rögzítse a növényt a cserépben, hanem minősége és összetétele hatással van a növény növekedésére, egészségi állapotára, és fejlődésére.
 
     A legtöbb szobanövény számára a legjobb az a virágföld, amely laza, jó vízáteresztő képességgel rendelkezik, és megfelelő arányban tartalmazza a növény számára ideális tápanyagokat. Vannak szobanövények, amelyek kimondottan a kötöttebb virágföldet kedvelik, mint pl. az azálea, amelynek fontos a nedves agyagos talaj.
 
     Szerencsére ma már a gyártók számtalan keveréket állítanak össze, amelyek egy adott növény csoport számára lesz így ideális ültető közeg. Ilyen pl. a „szobanövény" virágföld, pálmák számára összeállított virágföld, de vásárolhatunk külön orchideák, kaktuszok, és virágzó növények számára is földet, ilyen a „savanyú" virágföld, amely fokföldi ibolya, flamingó virág, vagy szobafenyő ültetéséhez ideális.
 
     A mészkerülő növények számára, mint a broméliák szintén érdemes speciális virágföldet vásárolni, ahogy a konyhaablakba ültetett fűszernövények számára is.
Sajnos a hazai bevásárló központokban és kertészeti áruházakban az „általános virágföld" jelzővel ellátott földek gyakran sem összetételben sem minőségben nem megfelelők, sőt nem ritka eset, hogy ültetés után a növény is elpusztul, vagy megbetegszik, mivel a föld nem volt fertőtlenítve.
 
     Nem csak a föld összetétele és tápanyag tartalma, de a pH értéke is hatással van kedvenc növényeinkre. A pH értéket 1-14 -i egy számozott skálán határozzák meg, 1-7.-ig savanyú, a 7 pH a semleges, míg a 7-14.-ig pH között lúgos kémhatású a virágföld.
A legtöbb szobanövény az enyhén savanyú, vagy semleges földben érzi igazán jól magát, de vannak növények, mint pl. az azálea, páfrány, vagy a szobafenyő, amely a savanyú virágföldet kedveli.
 
     Érdemes vásárláskor elolvasni a virágföld hátulján a gyártó leírását, hiszen a legtöbb terméken, nem csak az összetételt, de a pH értéket is feltüntetik. Attól függően, hogy az adott virágföldet, milyen növény csoport számára állították össze, a legtöbb szobanövények számára bekevert virágföldben találunk tőzeget, amely a jó vízelvezetésért felel, marhatrágyát és biohumuszt, amely a tápanyag ellátottságért felel.
 
     Amennyiben ezek nincsenek feltüntetve a virágföld csomagolásán, érdemes nekünk hozzákeverni, a biohumuszt, a tőzeget, és az érlelt (egy nagyon fontos, hogy ne égessük ki a növényt) marha, vagy istállótrágyát, bár ezzel óvatosan kell bánni. Ne feledjük, hogy a legtöbb szobanövényt, két vagy háromévente át kell ültetni friss virágföldbe, ahhoz hogy egészséges maradjanak, és évről évre fejlődjenek.

_Forrás

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!