Biogazdálkodás

Biogazdálkodás Fogalma:

A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszer termelést értünk.

Forrás

Az alapelveket a lehető legszélesebb értelemben kell venni

⇒ A környezet megóvása terjedjen ki a környezeti adottságokhoz való alkalmazkodásra, környezet és természet védelmére, a biológiai sokféleség megőrzésére, a talaj megóvására, a szennyezések elkerülésére, a gazdálkodás beilleszkedésére a környezetbe, erőforrás takarékosságra, megújuló erőforrások használatára, gazdaságon belüli anyagmozgások preferálására, a talaj-növény-állat-talaj kör bezárására stb.

⇒ A méltányosság terjedjen ki minden kapcsolatra, beleértve az üzleti kapcsolatokat is, az állatokkal való helyes bánásmódra és különösen a jövő generációk igényeinek kielégítésére!

⇒ A gondosság nem jelent mást, mint felelősségviselést, óvatosságot (például új technológiák, anyagok, eljárások beillesztésében), a „soha nem ártani” elv érvényesülését. Ezen alapelv következetes alkalmazásának köszönhető, hogy az ökológiai szabályozások fennállása óta még nem vontak vissza kockázatosnak bizonyult, már engedélyezett anyagot, eljárást, a szokványos gazdálkodástól lényegesen eltérően!

⇒ Az egészséget a lehető legszélesebb értelemben kell érteni. Úgy kell gazdálkodni, olyan terméket kell előállítani, hogy egészséges legyen a termesztés alapja a talaj, a termesztett növény, a tartott állat, az élelmet elfogyasztó ember és végső soron az egész Föld.

Legfontosabb tilalmak, korlátok:

1. Tilos a géntechnikailag módosított szervezetek és ezek származékaiknak használata minden területen, az állatgyógyászati készítményeket leszámítva. A géntechnikailag módosított szervezetekkel előállított termékek esetében az alkalmazott utolsó élő szervezet és a teljes készítmény GMO mentességét kell vizsgálni.
2. Nem használható az élelmiszerek, termékek, termények, takarmányok és vetőmagvak kezelésére, sem más célokra az ionizáló sugárzás egyik formája sem.
3. Tilos a talaj nélküli gazdálkodás, ezért a tápoldatos termesztő közegen (kőzetgyapot, szalma, vízkultúra stb.) történő növénytermesztést akkor sem lehet ökológiainak tekinteni, ha például a védekezés kizárólag biológiai módszereken alapul, még akkor sem, ha a tápoldat elviekben megfelelne az öko előírásoknak!
4. Tilos a föld nélküli gazdálkodás az állattartásban, másként az ökológiai gazdának termőfölddel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ökológiai gazdálkodást folytathasson. Iparszerű, kizárólag állatot tartó, minden takarmányt vásárló, a trágyát elhelyezni képtelen gazdaság akkor sem lehet ökológiai, ha az állatokat egyébként az ökológiai előírások szerint tartanák! Fontos tudni, lehetőség van arra, hogy ilyen esetekben az állattartó állandó megállapodást kössön egy, vagy több azonos régióban gazdálkodó növénytermesztő biogazdasággal!
5. Párhuzamos gazdálkodás (van egy gazdaságon belül ökológiai és nem ökológiai gazdaságrész) ugyan lehet, de azonos, vagy nem könnyen megkülönböztethető fajtát a növénytermesztésben nem szabad alkalmazni, az állattartásban azonos faj nem lehet a két gazdaságrészben.
6. Tilos kizárólag rácspadozaton tartani az állatokat és ketrecben, a kötött tartás kivételesen, korlátozott körülmények között alkalmazható.
7. Korlátozott az állatok allopátiás (a szokványos, az ellentétes hatáson alapuló) kezelése, tilos a prevencióként végzett allopátiás (antibiotikumos, kemikáliákon alapuló stb.) védekezés, hozamfokozás hasonló anyagokkal, hormonokkal történő állományszintű kezelés, ivarzás szabályozás, szinkronizálás stb.
8. Tilos olyan sok állatot tartani, hogy a trágyával kivitt N mennyisége meghaladja a 170 kg/ha/év mennyiséget. Ezt a korlátozást oldhatja, ha a bio állattartó megállapodást köt más biogazdával a trágya elhelyezésére. Ebben az esetben az együttműködő gazdák teljes állatállományára és a rendelkezésre álló bioterületre vonatkozóan kell tartani a 170 kg/ha/év szintet.
9. Tilos olyan anyagokat (tápanyagok, növényvédő hatóanyagok, élelmiszeradalékok, segédanyagok, takarmányadalékok, kiegészítők, állattartás épületeinek fertőtlenítő- és tisztítószerei stb.) használni, amelyek nem szerepelnek az EU bio rendeletek listáin mint engedélyezett anyagok. Ezeket a listákat a bio szakzsargon pozitív listáknak nevezi, mert a felhasználható anyagokat taxatíve sorolja fel.
10. Tilos a borjak egyedi tartása.

Forrás

Alkalmazott technikák:

A hagyományos mezőgazdaságban vegyszerrel orvosolt felmerülő problémák kiküszöbölése érdekében a biogazdálkodás számos alternatív módszert és technikát alkalmaz.

• Talajmenedzsment →A mezőgazdasághoz szükséges földnek nitrogénre, foszforra és káliumra is szüksége van, mikro tápanyagok és szimbiotikus gombák mellett. Ezek közül a nitrogénszükséglet fedezése a megfelelő időben az, ami a legtöbb gondot okozza a biogazdálkodók számára
• Gyomnövények kontrollja → Növények rotációja segítségével elkerülhető, hogy az egy bizonyos növénnyel párhuzamosan megjelenő gyomok hosszabb távon megmaradhassanak. Néhány évente a gyomokat elnyomó fedőnövények ültetése és a gyomnövények magvait károsító mikrobák megjelenése tovább képes csökkenteni azok megjelenését. A biogazdálkodás emellett természetesen alkalmaz fizikai és mechanikus megoldásokat is a gyomnövények irtása céljából, és van néhány természetes eredetű gyomirtó is, mint például a tömény ecetsav
• Egyéb élőlények → A különböző kártevőktől úgy is meg lehet szabadulni, hogy azokat más organizmusok segítségével szorítjuk vissza, melyek nem vagy kevésbé károsak a növények életére. Végső esetben persze lehetséges biológia alapú növényvédő szereket, rovarirtókat vagy gombairtókat is alkalmazni, ám ezek használatára általában nincs gyakran szükség.

Pelmakultúra

    Nagyon sokáig nem is hallottam a permakulturális gazdaságról, egészen addig amíg egy délután a rádiót hallgatva felfigyeltem e tevékenységre. Sajnos nem voltam akkor elég figyelmes, mert sem az interjú alany nevét nem tudtam, sem pedig azt, hogy miről is volt szó pontosan; csak erre az egy szóra lettem figyelmes: Permakultúra. Így igyekeztem utána járni a dolgoknak. A Wikipédia szerint a Permakultúra jelentése a következő:

    A permakultúra eredetileg az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan tervezése majd kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.

    Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-as években szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméleti alapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren, valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egy sor publikációjukban. A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:

„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”

 A permakultúra három etikai alapvetése:

• a földi bioszféra védelme
• az emberek védelme
• a javak igazságos elosztása

A David Holmgren által összerendezett 12 fő alapelv:

1. Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
   
   
   
2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát
3. Érj el hozamot
4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
6. Mindent hasznosíts / ne termelj szemetet
7. Tervezz a mintáktól a részletekig
8. Elkülönítés helyett törekedj egységre
9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
10. Használd és becsüld a sokféleséget
11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan

A permakultúra alapelveiről részletesen ír a Magyar mezőgazdaság is, melyet érdemes elolvasni.

A permakultúra nemcsak gazdálkodási forma, hanem életmód és filozófia is egyben, amit érdemes tanulnunk és megélnünk életünk minden területén. Az egyik megfogalmazás közel áll a kertészettel, mezőgazdasággal foglalkozók számára:

A permakultúra az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszer, ami folyamatosan és szukcesszíven fejlődik. Az ember és környezetének harmonikus integrációja, amely energiát, élelmet és lakóhelyet biztosít számára.

A permakultúrális kert tervezésének folyamata:

1. Felmérés →vázlat a meglévő állapotokról, mik az igények/elképzelések, milyenek az anyagi lehetőségek, mennyi a ráfordítható idő....A megfigyelés megadott szempontok alapján történik. Víz, talaj, növényzet, éghajlat, domborzat, állatvilág, hőmérséklet, stb.
2. Analízis → összegyűjtött információ elemzése, terület zónákra osztása, annak gyakori vagy ritkán használtsága alapján. Zónák, szektorok
3. Tervezés → A terv részei a meglévő állapot, szektorok, zónák, vízrendszer, közművek, stb
4. Megvalósítás→ Elképzelések átültetése a gyakorlatba
5. Fenntartás → 12. elv alapján újra kell gondolnunk, és a változást kreatívan használnunk

Tengeri hulladékok

 Az Európai Unió 2021 júliusától szakít az egyszer használatos műanyagok egy széles skálájával. Az uniós tilalom azokat az eldobható műanyag eszközöket fedi le, melyeket leggyakrabban találtak meg szemétként az európai vízpartokon.

    Sajnos még mindig az egyik legnagyobb problémát a szemét okozza. A rengeteg műanyag, amit felhalmozunk, sajnos sok esetben nem a kukákban landol. AZ ember bárhol képes elhajítani csak azért, mert már nincs szüksége rá. Nincs ez másképp egy egyszerű strandolás alkalmával sem, vagy akár egy tengerparti séta, horgászat alkalmával sem. 

    Tény, hogy a műanyag termékek kényelmesek,  eldobhatóságuk miatt nem is kell rá vigyázni.... De bele gondolt már a kedves szemetelő abba, hogy egy-egy ilyen hulladék mennyi idő alatt bomlik le? A legyártott műanyag legnagyobb része fosszilis tüzelőanyagból készül, ebből adódóan a műanyaghasználat hozzájárul a klímakrízishez. Az anyag előállítása nagyban hozzájárul a globális felmelegedéshez is. Az előállítása mellett keletkező hulladék felszámolása jelentős mértékben felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért. Amennyiben a műanyaggyártás ugyanilyen mértékben folytatódik, akkor 2050-re elérhetjük az évi 56 gigatonna CO2 kibocsátást. A műanyag nemcsak a partokat szennyezi, a tengerben élő állatokra nézve is igen veszélyes: a nagyobb darabokba beleakadhatnak, a kisebbeket összetéveszthetik táplálékukkal. A műanyag részecskék elfogyasztása megakadályozhatja őket a megszokott élelem megemésztésében és a műanyagban lévő kémiai anyagok káros hatással lehetnek rájuk. A táplálékláncon keresztül ráadásul az emberek szervezetébe is bekerülhet műanyag. Ezeknek az egészségünkre gyakorolt hatása egyelőre nem ismert.

Néhány példa a lebomlási időről:

• Habosított műanyag pohár: 50 év
• Gumicsizma: 50-80 év
• Műanyag palack: 450 év
• Horgászzsinór, damil: 600 év
• Műanyag szatyrok: 200-1000 év
• Műanyag palack: kb. 100-1000 év

    A leghatékonyabban úgy tudjuk felvenni a harcot a problémával, hogy ha megakadályozzuk, hogy még több műanyag kerüljön a világ óceánjaiba. A tengerekben található hulladék legnagyobb részét az egyszer használatos műanyag termékek teszik ki: a műanyag evőeszközök, poharak, cigarettacsikkek, vagy fültisztító pálcikák a tengeri hulladék majdnem felét alkotják. A probléma kezelésére az EU betiltotta azon egyszer használatos műanyag termékeket,amelyeknek már létezik környezetbarát változata.

Számos egyéb intézkedést hagytak jóvá: 

• Kiterjesztik a gyártó felelősségét, különös tekintettel a dohánygyárakra, ezzel is alkalmazva a „szennyező fizet” elvet. Az új rendszer a halászati eszközökre is érvényes: ezentúl a gyártók és nem a halászok állják a tengerekben hátrahagyott vagy elveszett halászhálók összegyűjtésének költségét.
• 2029-re a műanyag palackok 90 százalékát gyűjteni kell (például egy rendszeren keresztül, ahol a palack betéti díját visszakapják a vásárlók).
• 2025-re a műanyag palackok összetételének 25 százaléka, 2030-ra pedig 30 százaléka újrahasznosított anyag kell, hogy legyen.
• Az olyan árucikkeken, mint a filterekkel rendelkező dohánytermékek, műanyag poharak, higiéniai termékek és nedves törlőkendők, el kell helyezni egy speciális jelölést, amely felhívja a vásárlók figyelmét a helyes hulladékkezelésre.
• Hatékonyabban kell felhívni a figyelmet a problémára.

    Elismerem, a gyártó cégek (és egyéb más műanyagokat árusító cégek) nagyobb/több és látványosabb lépést tudnak megtenni a hulladék mentes Földért. DE! Ne feledjük, hogy mi kis emberek is rengeteget tehetünk a saját Földünkért. A mi érdekünk, hogy lakható/élhető maradjon a bolygó. Önző mód gondolhatunk a saját életünkre csak: akarsz egy szemétkupacban élni/megfulladni? Vagy tovább gondolkodhatsz: akarom-e, hogy a gyerekem vagy az unokám egy élhetőbb jövőben legyen boldog?

Ha az utóbbira igen a válaszod kezd el még ma a hulladékmentes életet.

    Tudatos vásárlással is már csökkentheted a műanyag felhalmozódását. Használj újrahasznosítható termékeket, vigyél saját szatyrot a bevásárláshoz, ne az utcán dobd szét a szemetet....

Sok kis apró lépésed, hatalmas lépés a természetnek!

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Túlfogyasztás enyhítése

     Most 1,7 Földre lenne szükségünk ahhoz, hogy teljes mértékben kiszolgáljuk az emberiség szükségleteit, jelenlegi igényeit. Már 1970 óta tart a túlfogyasztás. Sajnos az emberiség fogyasztása már az ökoszisztéma rovására megy. Emellett pedig a vásárlás is egy ördögi kör, amiről nagyon nehéz leszokni. A marketing fogások hamis illúziókat keltenek bennünk. Olyan termékeket kínál, amire nem is lenne szüksége az embernek. Gondoljunk csak a reklámokra, megannyi terméket próbálnak sulykolni belénk, hogy most mennyire megéri, mekkora kedvezmények vannak, most éri meg igazán megvásárolni. 

Hogyan tudunk ez ellen tenni?

    Több tudatossággal, a minimalista életmód megoldás lehet erre a problémára. Vásárlás előtt pedig célszerű átgondolni, mire is van igazán szükségünk.

Milyen előnyei lehetnek a minimalizmusnak?

• Tiszta élettér
• Tiszta gondolatok
• Idő és pénz spórolás
• Több élmény ér

Mi is valójában a minimalizmus?

    Egy olyan életmód és életszemlélet, ami röviden önkéntes egyszerűséget jelent. Tehát adott személy csak és kizárólag annyit birtokol, amire ténylegesen szüksége van. Nyilván ez is, mint minden más, egyénenként eltérő lehet, hiszen nem egyformák a szükségleteink. Mindenkinek más az életstílusa, mások a céljai, másra van szüksége.

    Lényege, hogy letisztítani, leegyszerűsíteni a minket körülvevő tárgyi világot és egyúttal tartózkodni a felesleges fogyasztástól, tudatos döntést hozni minden egyes vásárláskor. Ez egy hosszabb folyamat, egy olyan út amin csak egyszer kell elindulni, megszokni.

A minimalizmus jellemzői:

1. Az anyagiasság kritikus szemlélete
2. A felgyorsult világ és az inger gazdag környezet kritikája
3. A technológia jelentős átértékelése
4. Az önellátottság fokának növelése
5. A lakókörnyezet átértékelése, átalakítása
6. Az étrend kialakítása

    Mindezzel hozzájárulhatsz a fenntarthatósági célokhoz, a Földünk jólétéhez, jobban átlátod mi az, ami igazán számít az életben. Emellett pedig nem engedsz a társadalmi nyomásnak, a marketing fogásoknak, hanem saját magad döntesz, a saját tényleges szükségleteit alapján, valamint tudatosabb életet élhetsz.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Mi fán terem a klímatudatosság

     A vezető hírek részei a felmelegedés, az általános középhőmérséklet növekedése és az élőhelyek megszűnése. Természetesen ez a helyzet Magyarországot is kiemelten érinti. Az elmúlt 100 évben 1,15 C° - os hőmérséklet emelkedés történt. Ami így elég kevésnek hangzik, de! Ha a csapadék elosztást vagy az éves középhőmérsékletet tekintjük, akkor tűnik igazán drámainak.
    A környezetszennyezés szintén égető probléma. Gondoljunk csak a vízbe került műanyagok millióira, ami a vízben élő élővilágra életveszélyes. Ugyanilyen probléma a talajszennyezés vagy az elmaradott energiagazdálkodás.
    A fenntartható hulladékkezelés mindennapjainkat érintő probléma. Rengetegen kidobják a ruháikat, lakberendezési vagy egyéb használati tárgyaikat. Természetesen ezt nem szelektíven gyűjtve, végig sem gondolva azt, hogy ezekre a holmikra, tárgyakra lehet, hogy valakinek még szüksége lehetne. A mai modern világban pedig könnyű szerrel, percek alatt találhatnánk olyan személyt aki szívesen fogadná az általunk kidobásra ítélt tárgyat.

Klímatudatosság a gyakorlatban:

    Amivel te a legtöbbet tehetsz a klímatudatosságért az a te saját életmódot megváltoztatása. A mezőgazdaság és az állattenyésztés használja fel a legtöbb rendelkezésünkre álló vízkészletet, majdnem 80 %-t. A vízkészlet csak 5°-t használjuk fel a háztartásban. A szárazföld 45%-t állattenyésztésre használjuk fel, emiatt az élőhelyünk 1/3-a elsivatagosodott. Ha pedig a halászatot így folytatjuk 2048-ban hal nélkül maradhatunk.

Környezet megóvása

• Válaszd a helyit! Piacokon vagy helyi termelőktől való vásárlás. Akinek van lehetősége, illetve ideje, energiája az akár meg is termelheti.
• Vegyél kulacsot! Mivel az óceánok, tengerek már így is tele vannak műanyagok millióival, jelentősen csökkentheted ennek a hulladéknak a tovább fokozását azzal, ha újrahasználható kulacsod van.
• Tömegközlekedés - kerékpár - séta természetesen, ha van kocsid, több km van az otthonod és a munkahelyed között, válaszd az autód. De, ha csak egy két utcányit kell haladnod, megteheted biciklivel vagy akár gyalog is. Magadnak is jót teszel azzal, ha a friss levegőn mozogsz egy kicsit.

A fenntarthatóság a kosaradban kezdődik

• Erdőirtás: Ahhoz, hogy a nagy üzemek élelmiszert termeljenek vagy állatokat tartsanak, erdőket kell kiirtaniuk, mivel mindehhez földre/területre van szükségük.
• Vízfogyasztás: Az éghajlat változás miatt egyre gyakrabban fordul elő vízhiány egyes országokban. Csak Európában több milliárd köbméter vizet használnak fel.
• A tengeri élet: Az élelmiszer célú halászat hatása olyan nagy, hogy a világon élő halfajok 70%-a kimerült vagy veszélyeztetett.
• Éghajlatváltozás: AZ üvegházhatású gázok mintegy 51%-a csupán az ipari állattenyésztésből származik.

    A változás benned kezdődik el, a klímatudatos életmód fejben dől el. A fenntartható életmód tűnik az egyetlen olyan megoldásnak, amivel megmenthetjük a Földünket. A klímaváltozás súlyossága mindannyiunk vállát egyformán nyomja.

Kellemes szórakozást és jó olvasgatást kívánok!

Környezetvédelmi tippek a mindennapokra

Ne vegyünk mindig új műanyag flakont!

    Ha nem muszáj ne vegyünk mindig újat. Ma már számos típusú palackot lehet vásárolni a boltokban. Anyag szempontjából, űrtartalmilag, kinézetre... Amilyet csak szeretnétek. Vagy esetleg a megmaradt PET palackot kidobás helyett használhatjuk. 

Ne folytasd a vizet feleslegesen!

    Miért is folyatnád a vizet, ha amúgy nem használod. Ha tudod, hogy több mindent szeretnél letörölni, lemosni akkor engedj a mosogatóba vagy egy kisebb tálba annyi vizet amennyit el is használnál. Feleslegesen ne folytasd, a te víz számlád fogja meg hálálni. Ha van kút a kerthez, udvarhoz, érdemes elgondolkodni annak lehetőségén, hogy egy szivattyú segítségével a Kuti víz legyen a házba be vezetve. 

Használj saját szatyrot!

    Muszáj mindig új szatyrot venni, csak azért, hogy otthon szatyorban a szatyor legyen? Ugye, hogy nem. Ha már amúgy is egy raklapnyi szatyrod van, vidd magaddal vásárláskor, nem mindig kell az új. Vagy akár vehetsz (varrhatsz, varrathatsz) vászon szatyrot is, ami jó eséllyel tovább bírja a műanyagnál. 

Autók helyett gyaloglás vagy biciklizés

    Nyilván van az az élethelyzet mikor hasznosabb a tömegközlekedés vagy a saját személy gépjármű. DE! A mai kényelmes és rohanó világban sokszor feleslegesen ülünk autóba. Értem ez alatt, hogy kisebb bevásárlások vagy ügyintézés alkalmával, rövidebb távon is autót használ az ember. Sokkal egészségesebb az egyén számára is, ha ezeket a távokat gyalogosan vagy biciklivel teszi meg. Hiszen napi 10-20-30 perc mozgás a szabad levegőn jót tesz az ízületeknek, az elmének, tüdőnek és a szívnek is, de még a lelkünknek is jót tehet ennyi mozgás.

Vásárolj az interneten raktárról!

    Nem kell sorban állni, a fizetés érintés mentes, kényelmes. Nagyobb bevásárlást intézhetünk interneten keresztül is, hisz így nem kell megerőltetnünk magunkat azzal, hogy nagy pakkokat cipeljünk és az autót sem kell beizzítani.

Minek világítson, kapcsold le!

    Miért égjen a villany egy olyan helyiségben ahol nem is tartózkodunk? TV nézés közben sem szükséges, hogy égjen. Manapság mindenkinek van mobilja, minden mobilon van zseblámpa funkció. Praktikus megoldás lehet arra az esetre, ha egy folyosón megyünk végig. ( pl. szobából fürdőbe) nem szükséges addig égetni a villanyt amíg a dolgunkat végezzük. A konyhába pedig felszerelhetőek energiatakarékos led izzók, amiknek annyi fénye van, ami alatt látjuk a csapot, hogy vizet töltsünk magunknak.

Újrahasznosítás 

 Számos hasznos dolog készülhet újrahasznosítás elvén. Régi ajtók, asztalok felújításához, újrahasznosításához pl. ITT 24 zseniális ötletet találsz. DE! Műanyag palackokból is készíthető szinte bármi. Ha szeretsz kreativkodni, érdemes ellátogatnod IDE, ahol több ötlet is található a PET palackok újrahasznosítására.

Ne dobd ki!

    Ha már valami nem jó, vagy nem tetszik, nem kell azonnal kidobni. Ne légy rest gondolni a másikra, akinek még jól jöhet. Legyen szó akár ruháról, akár bármi olyan eszközről, tárgyról amit csak azért dobnál ki, mert neked már nincs szükséged rá. Kérdezd meg az ismerőseid kinek kell, vagy csak egyszerűen hirdesd meg eladásra.

Válaszd a használtat!

    Igen, elismerem, hogy van amiből jobb, ha újat vesz az ember lánya. De nem ciki ruhából használtat venni. Lehet, hogy márkátlan, de lehet kényelmesebb vagy szebb, mint ami ezrekkel drágább. 

Szelektíven gyűjts, szelektálj

    Ma már számos módja van ennek. A bizonyos kék kukába mehetnek a műanyagok. A kupakoknak is ma már egyre több felé külön gyűjtő helye van. Akárcsak a ruháknak is, amit se eladni, se odaadni nem tudunk. Szelektálni is mindig érdemes. Tán nem kell taglalni, milyen következményei vannak a feleslegesen tárolt, felhalmozott holmiknak. Kár valamit csak azért meg tartani, mert gyerekként szerettük. Ha valami fontos volt számunkra, de ma már csak porfogó és útban van, add tovább valakinek, vagy dobd ki. Ha tényleg fontos, úgy is emlékezni fogsz rá-

Kellemes Olvasgatást és Jó szórakozást kívánok!

Hulladékproblémák kezelése

 

    A nem megfelelő hulladék kezelés az egyik legnagyobb környezeti probléma, amellyel a természet szembesül. Az egyik alapvető probléma amivel naponta találkozunk azok a vad lerakók.

A vadlerakók szabály szerint:

• a települések és az utak közvetlen közelében keletkeznek,

• csúnyák,

• nincsenek körbe kerítve, így a szél könnyen széthordja a szemetet,

• nincs kiépített rendszer a csurgalékvíz összegyűjtésére, amely a talaj vizet szennyezi,

• nincs kiépített rendszer a hulladék-lerakó gázok összegyűjtésére, amely légszennyeződést okoz, gyakori a spontán gyulladás.

    Miért keletkeznek vadlerakók? Ezek keletkezéséért mindannyian felelősek vagyunk, ezért

rendkívül fontos, hogy mindenki önmagához mérten hozzájáruljon a vadlerakók ellen, ezzel hozzájárulva a tisztább környezetért. Ahhoz, hogy a vadlerakókat megszüntessük a polgároknak be kell tartaniuk, a hatóságoknak pedig alkalmazniuk kell a törvényeket. A vadlerakók közös probléma.

Elsősorban a konténereket kell meg oldani. Hogyan?

• Hagyományos és szelektíven gyűjtött konténerek számának növelése

• Karbantartásuk

• Nagyobb kapacitású konténerek

• Végül mindannyian oda dobjuk a szemetet ahová kell.

Szabadkán 2007-ben megalakult a Szabadkai REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság, melynek főbb tevékenységei:

1. Az új regionális kommunálishulladék-lerakó kiépítése és üzemeltetése,

2. A hulladék szállítása az átrakóállomásoktól a regionális hulladéklerakóig,

3. A lerakási helyen szétválogatott, felhasználható hulladék begyűjtése és elkülönítése,

4. A másodlagos nyersanyagok előkészítése vagy feldolgozása és értékesítése,

5. Az újrahasznosítási rendszer fejlesztése, a szükséges épületek és infrastruktúra kiépítése,

6. Komposztáló üzem létesítése, a hulladékok energiatermelésre való felhasználása, és a hulladék lerakás előtti mechanikus és biológiai kezelése, stb.

A társaságnak ugyanazt (ha mondhatom így) elvet vallja, mint sokan mások:

• a lakosság egészségének megőrzése,

• a környezet védelme,

• valamint a vizek, a talaj és a levegő minőségének megóvása.

Ennek érdekében a szilárd települési hulladék kezelése során az alábbi célok megvalósítására törekednek:

1. a hulladék keletkezésének megelőzése,

2. a hulladékképződés minimálisra csökkentése a keletkezés helyén,

3. a hulladék újrafelhasználása,

4. a hulladék újrahasznosítása,

5. a hulladék hasznosítása energianyerés céljából,

6. a hulladék tartós tárolása, és

7. a nemzeti hulladékkezelési stratégiában előírt egyéb célok megvalósítása.

Ha már így szóba került az újrahasznosítás, tudjuk-e, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez a szó?

Az Újrahasznosítás egyes hulladékok újbóli felhasználása, vagy más célra való feldolgozása.

Lássuk, miért is olyan jó dolog az újrahasznosítás:

• A hulladék újbóli feldolgozásával megőrizzük a meglévő erőforrásokat,

• Csökkennek a kész termékek előállítási költségei,

• Csökken a hulladék lerakókon a hulladék mennyisége,

• Lehetőség nyílik új munkahelyek megteremtésére,

• Óvjuk a környezetet.

^Forrás

Kommunálishulladék-lerakó:

    Egészségügyileg és műszakilag rendezett terület, melyen elhelyezésre kerül a közterületeken, a háztartásokban és az iparban létrejövő szilárd, nem veszélyes hulladék, amely nem dolgozható fel, illetve nem hasznosítható mint ipari nyersanyag vagy energiahordozó. A kommunálishulladék-lerakó olyan létesítmény, amelyben a hulladéktárolás lehetséges káros környezeti hatásait a minimumra lehet csökkenteni. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni: a hulladék napi takarása inert anyagokkal, a felszíni és talajvizek megóvása a lerakóból szivárgó vizektől, a biológiai gázok ellenőrzése (és hasznosítása), a hulladék ellenőrizetlen égetésének megtiltása;

Újrahasznosítás:

    A hulladék feldolgozása azonos vagy hasonló termékké, beleértve a szerves újrahasznosítást is, energiafelhasználás nélkül.

A kiemelten kezelendő hulladékáramok:

    A kiemelten kezelendő hulladékáramokba tartoznak: a hulladékolajok, szárazelemek és akkumulátorok, csomagolási hulladékok, kiselejtezett gépjárművek, elektromos és elektronikai hulladék, azbeszt-tartalmú termékek.

Zöld szigetek:

    Az ún. zöld szigetek, a papír, üveg és PET csomagolóanyagok gyűjtésére szolgáló típusos konténerekkel a települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló kijelölt területek, melyeken a tervek szerint fokozatosan bevezetjük az elsődleges újrahasznosítást, illetve a hulladék különválasztását keletkezésének helyén.

    A zöld szigetek nyújtanak először alkalmat arra, hogy a polgárok konkrétan érvényesítsék az újrahasznosítással és környezetvédelemmel kapcsolatos álláspontjukat. Az első szakaszban, már az idei év derekán a zöld szigeteken három, különböző színű típusos konténert helyezünk el a papír, az üveg és a műanyag csomagolóanyagok szelektív gyűjtésére. A hulladék könnyebb begyűjtése érdekében a zöld szigeteket az utak mentén tervezzük felállítani.

Kommunális hulladék:

    A háztartásokban keletkező (házi szemét), és egyéb olyan hulladék, amely természetét és összetételét tekintve hasonlít a háztartásokban keletkező szeméthez (kereskedelmi hulladék), illetve a meghatározott területi egységről, leggyakrabban község területéről az előírásoknak és terveknek megfelelően begyűjtött hulladék; A gyűjtőközpontok a kiemelten kezelendő hulladékáramok kiválogatására szolgáló területek, amelyek felölelik a hulladék olyan egyes összetevőinek fogadását és ideiglenes tárolását, melyek kezelése eltér a szilárd települési hulladék kezelésének módjától.
    Mivel a kiemelten kezelendő hulladék mennyisége nem nagy, gyűjtőközpontokat a nagyobb települések és városok közelében, az átrakóállomások mellett vagy különálló létesítményként tervezzük kiépíteni. A gyűjtőközpontokban legfőképpen a lomtalanításból származó, különféle nagy méretű hulladékot gyűjtik. Mivel a gyűjtőközpontokban gyűjtik majd az ún. zöld hulladékot is, itt történik majd annak aprítása is, mielőtt elszállítják a központi komposztálóba.

Háztartási hulladék:

    A kommunális vállalat által naponta begyűjtött háztartási hulladék, valamint a háztartásokban keletkezett, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék, a lomtalanításból származó hulladék, kerti hulladék, stb.

A hulladék osztályozása:

    A hulladék külön előírásokkal meghatározott osztályokba való besorolásának eljárása, a hulladék karakterizálását követően, a hulladék eredete, összetétele és további felhasználása szerint.

Komposztálás:

    A szilárd szerves hulladék kezelése, az elkülönítetten gyűjtött szerves hulladék ellenőrzött körülmények között, autotermikus és termofil biológiai lebontása mikroorganizmusok segítségével, komposzt nyerése céljából.

Átrakóállomások:

    Az átrakóállomás a begyűjtött hulladék fogadására és ideiglenes tárolására szolgáló hely, ahol a szétválogatást vagy átrakodást végzik mielőtt a hulladékot másik helyre szállítják tárolásra, kezelésre vagy elhelyezésre. A regionális hulladékgazdálkodási terv egy regionális hulladéktároló kiépítését és három átrakóállomás létesítését irányozza elő a lerakótól távolabbi községek területén. Az átrakóállomások alapvető célja a szállítási költségek csökkentése. Átrakóállomás Magyarkanizsa, Zenta és Topolya községekben épül.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Megújuló energiaforrás

    Az Európai Unió 2006 óta szervezi meg az Európai Fenntartható Energia Hét elnevezésű programját, melynek célja, hogy Európa szerte népszerűsítse a az energia hatékony és megújuló energiaforrásokat alkalmazó megoldásokat. Erre az alkalomra tette közzé az Európai Unió statisztikai hivatala a tagállamok energiafelhasználására vonatkozó adatokat. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az EU27-ben még mindig a kőolaj a legfőbb energiaforrás, jelenleg a teljes energiafogyasztás 37%-t adja. A megújuló energia részaránya majdnem megduplázódott, 5.4%-ról 9%-ra nőtt. A földgáz fogyasztásban szintén megfigyelhető egy enyhe, 2%-os növekedés. A nukleáris energia részaránya 14% körül stagnál. A megújuló energia tekintetében Lettország áll az élen 36%-os aránnyal, de szintén jelentős a zöld források felhasználásában Svédország (34%), Ausztria (27.3%).

Hazánk tekintetében elmondhatjuk, hogy 10 év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia aránya (3.3 %-ról 7.3 %-ra), azonban ezzel még mindig az Uniós átlag alatt maradunk.

  

 Miért is lehet hasznukra a megújuló energiaforrások? Ennek több oka is van, ezért nem árt tisztában lennünk ennek a szónak a fogalmával, valamint azzal mik is tartoznak ezek közé az energiaforrások közé. Elsősorban, ha lehet e megújuló energiaforrás fogalmával kezdeném ami a következő:

A megújuló energiaforrás olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően rendelkezésre áll, vagy jelentősebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány éven belül újratermelődik.

A megújuló energiaforrások jelentősége, hogy használatuk összhangban van a fenntartható fejlődés alapelveivel, tehát alkalmazásuk nem rombolja a környezetet, ugyanakkor nem is fogják vissza az emberiség fejlődési lehetőségeit. Szemben a nem megújuló energiaforrások (kőszén, kőolaj, földgáz stb.) használatával, nem okoznak olyan halmozódó káros hatásokat mint az üvegházhatás, a levegőszennyezés, vagy a vízszennyezés.

A szél- és napenergia-technológiák alkalmazása lehetőséget ad arra is, hogy az ember saját maga állítsa elő az otthonában használt villamos energiájának, üzemanyagának és vizének egy részét, vagy akár az egészét. A fosszilis tüzelőanyagoktól való elhatárolódás különösen fontos, egyrészt a globális felmelegedés megállítása miatt, másrészt a közelgő olajhozam-csúcs fenyegetése miatt.

1. Egy kis áttekintés:

    Noha az emberiség által használt energia a kezdetektől fogva többnyire megújuló forrásokon alapult, mint a tűzifa, faszén vagy a szél és vízimalmok, a megújuló energiák használata az ipari forradalmat követően jelentősen visszaszorult, ám a modern megoldásoknak és a globális energiaválságnak köszönhetően a megújuló energiaforrások használata reneszánszát éli. A megújuló energia 4 fontos területen váltja a hagyományos energiát, ezek az áramtermelés, a fűtés, az üzemanyag és a hálózaton kívüli (Office-grid) áramtermelés.

Jelenleg a világ áramtermelésének 19%-át adják a megújuló források, melyek közül a vízenergia a legjelentősebb, jóllehet a szélenergia részesedése is folyamatosan növekszik. Néhány helyen a szélenergia már igencsak komoly szerepet játszik az áramellátásban: az Egyesült Államok-béli Iowa állam áramának 14, a német tartomány Schleswig-Holstein áramának 40, Dánia áramának 20%-a származik csak szélenergiából. Néhány ország megújuló forrásokból termeli meg áramfogyasztásának nagyobbik részét, mint például Izland (100%), Paraguay (100%), Norvégia (98%), Brazília (86%), Új-Zéland (65%), Ausztria (62%) és Svédország(54%).

• Fűtés: A fűtés terén a napenergiával előállított meleg víz a legfontosabb a megújuló forrásokból előállított fűtés terén. Ez különösen Kínában jelentős, mely a globális mennyiség 70%-át használja fel, 50-60 millió háztartást látva ily módon el. A biomassza használata is erőteljesen terjed és gyorsan növekszik a geotermikus energia ilyen célú hasznosítása is.

• Üzemanyag:Az üzemanyag terén elsősorban a bioüzemanyagokat, mint például a Brazíliában egyre nagyobb mértékben használt bioetanolt kell érteni. Mára Brazília üzemanyagának 18%-a bioetanol, világszinten pedig 93 milliárd gallon ilyen üzemanyag készül, ami 68 milliárd liter benzint, a világfogyasztás kb. 5%-át váltja ki.

A legfontosabb megújuló energiaforrások:

• napenergia (naperőmű)

• napelem

• napkollektor

• vízenergia (vízerőmű)

• árapály-energia

• hullám energia

• szélenergia

• geotermikus energia

• biomassza

• bioetanol

• biodiesel

Részletesebben írva:

• Biogáz:

Zárt kamrában erjesztett istállótrágyából fejlődő gáz, mely a gazdaságban világításra és a gépek üzemeltetésére is használható. Nálunk még csak kísérletek folynak a hasznosítására, Székesfehérvárott állítják fel az ország első ~telepét.

• Közlekedés: Az anyagi termelés egyik ága; személyek és javak (főként áruk) szállításával foglalkozik. A társadalmi munka megosztás viszonyai között nélkülözhetetlen közvetítője a termelésnek és fogyasztásnak. (Marx.) Ágai: a vasúti ~, a közúti ~, a belvízi és tengeri hajózás, a légi ~, a csővezetéki szállítás; tágabb értelemben ide számítják a távközlést is.

• - Gazdasági, politikai és katonai jelentősége igen nagy. A ~ lehetővé teszi az ország közigazgatási és kulturális központjától távol eső területek bekapcsolását a politikai és kulturális életbe, elő mozdítja az országon belüli és az országok közötti kapcsolatok kialakítását. Katonai jelentősége kettős: ~i eszközök egyrészt mini harci eszközök, másrészt mint a felvonulás, átcsoportosítás és után pótlás lebonyolítói kerülnek a háború esetén felhasználásra.

• - Egy ország ~ének fejlettségét a ~i hálózat mennyiségi és minőségi adatai és a ~i teljesítmények magassági szemléletei.

• A különböző ~i ágak jelentősége országonként más és más. A hajózás nagy tömegű áru nagy távolságra való olcsó szállításra alkalmas, de lassú és az időjárás- különösen a belvízi hajózás- befolyásolja. A vasúti ~ az időjárástól gyakorlatilag független, aránylag gyors és olcsó tömegszállítási eszköz. A gépjármű ~ (közúti) térhódítását a háztól házig való gyors, és rövid távolságon olcsó szállító képességének köszönheti.

• A légi ~ nagy távolságra, gyors szállítást és nagy értékű áruk szállítására használható fel gazdaságosan. Folyékony v gáznemű anyagok csővezetéki szállítása viszonylag kis beruházási és üzemeltetési költséget igényel.

• A közlekedési igények nagysága főként az áruszállításban, a különböző gazdasági ágak termelésének a mennyiségétől és a termelés, valamint a fogyasztás területi megosztásától függ.

• A személyszállítási igényeket az ipari és közigazgatási centrumok elhelyezkedése, a lakosság gazdasági és kulturális színvonala és az ország földrajzi adottságai határozzák meg.

• Víz energia - Vízi erőmű:

    Erőmű, mely a víz helyzeti energiáját (esését) a turbinában előbb kinetikai energiává (sebességgé) majd mechanikai munkává, turbinával hajtott generátorban pedig villamos energiává alakítja át. A vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává (régebben közvetlenül mechanikai energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság nagysága szerint megkülönböztetnek kis esésű, közepes esésű és nagy esésű ~vet.

    Törpe erőműnek a 100 kW-os teljesítmény alattiakat tekintik. A világ vízerőműveiről és gátjairól rendszeres statisztikát közöl a Water Power c. angol nyelvű nemzetközi szaklap. Hazánk elméleti víz- erőkészlete 7478. 106 kW/a, a hasznosítható vízerőkészlet-teljesítményt 1060 MW-ra becsülik, amely átlagos évben 4500 GWh energiatermelésnek felel meg. A hazánkban működő ~vek száma 37, összes teljesítménye 50 MW, energiatermelésük 177 GWh. Ebből 90% a Tiszára és mellék f-ira jut. Az egymáshoz csatlakozó ~vek sorozata a ~lánc. Az energiagazdaságilag egymással együttműködő ~vek neve ~rendszer. - A vízerőművek szerteágazó környezeti hatásai miatt mindenek előtt a kis esésű folyókon létesített erőművek csak igen gondos környezeti hatástanulmányok után létesíthetők.

• Geotermikus energia, geotermális energia:

    Tágabb értelemben a Föld belsejében keletkező, a földi hő-áramban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben, illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Szűkebb értelemben a Ž->felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia ui. a geotermikus energia jelenleg gazdaságosan csak Ž-> hévíz közvetítésével hasznosítható, amit a víz nagy hő-kapacitása tesz lehetővé. A hazai hévíz kutak évente közel 6,5×1015 J hőmennyiséget hoznak a felszínre (ez az ország energiamérlegében kevesebb mint 1%). A geotermikus energia gazdaságos kinyerését az után-pótlódó víz, az alkalmas víztartó, valamint a geotermikus gradiens (gg) határozza meg. A gg azt jelenti, hogy a Fö1d középpontja felé 100 m-enként hány °C -kkal nő a hőmérséklet. A köznapi életben ennek a reciprokát szokás használni, mértékegysége a m/°C. A geotermikus gradiens térbeli eloszlását geotermikus térképeken ábrázolják. Ha egy kisebb terület geotermikus gradiense eltér a tágabb környezet átlagától, geotermikus anomáliáról beszélünk.

        Az eltérés oka lehet a földkéreg kivékonyodása (pl. Kárpát-medence), közeli vulkáni tevékenység (pl. Izland) vagy vízszintes hévízmozgás. A geotermális energia kinyerése helyileg jelentős és gazdaságos lehet ott, ahol kedvezőek a földtani adottságok, viszonylag kis mélységben magas hőmérséklet és jó vízadó képződmények találhatók. A geotermikus energia hasznosításának a fenti feltételek megléte esetén is gátja lehet a hévíz gyakran nagy oldott só tartalma, valamint az, hogy a lehűlt kezeletlen víz súlyosan károsíthatja a környezetet. Felszíni elhelyezése legtöbbször csak sótalanítás után lehetséges.         Ezért elterjedt a gyakorlatban a felhasznált hévizek visszasajtolása az eredeti víztartóba. A geotermális energia jelenleg elsősorban helyi energiaszükségletek kielégítésében játszik nagyobb szerepet pl. Izlandon, Új - Zélandon, Japánban, Kamcsatkán és É-Amerika Ny-i területein. A hasznosítása elsősorban a felszínre érkező hévíz hőmérsékletétől függ, ami meghatározza a lehetséges hőfoklépcső (a hasznosítható rendszerbe belépő és onnan kilépő víz hőmérséklet-különbsége) nagyságát. A 100 °C feletti hőmérsékletű hévíz alkalmas lehet elektromosenergia-termelésre is. A 100 °C alatti hőmérsékletű hévizek hőcserélőn keresztül történő közvetlen hő-hasznosítása a leggyakoribb (pl. épület, növényház fűtése), majd a 35-20 °C -ra lehűlt vizet balneológiai célokra használják fel. Bár a hévíztermelésre alkalmas kút létesítése költséges, a geotermikus energia á1talában gazdaságos és környezetkímélő energiaforrás.

    A geotermális energia legjobban a lépcsős hő-kinyeréssel oldható meg: pl. 90 - 60 °C -os vízzel lakást fűtenek, 60 - 35 °C -os vízzel növényházat, majd gyógyvízként használják fel. Az első geotermikus erőművet 1904 -ben Olaszországban építették, ma is üzemel. Izlandon 1930 óta fűtenek lakóházakat geotermikus energiával. A hazai hévíz kutak által felszínre hozott hőmennyiség mintegy 40% -át fürdők, strandok hasznosítják, és közel 30%-át pedig üvegházak fűtésére használják. Ipari, kommunális célra még alig van felhasználás, de már van egy-két jó példa: Szentesen a 79 °C -os vízzel első lépcsőben a kórházat, majd a második 1épcsőben az üvegházakat fűtik, illetve a régi strandfürdőben hasznosítják a meleg vizet. Szegeden 3000 lakás főtését oldották meg ezzel a módszerrel.

• Mi is az a hőszivattyú?

    A hőszivattyú olyan berendezés, mely egy hidegebb helytől hőt von el és azt egy melegebb helynek adja át. Például a hűtőszekrény is hőszivattyú: a belsejéből hőt von el és a külső térnek adja át. A fűtési célú hőszivattyúknál valamilyen külső, a fűtendő tér hőmérsékleténél alacsonyabb hőmérsékletű helyről (például egy tó vagy kút vizéből) vonunk el hőenergiát és azt a fűtendő térnek (például szobának) adjuk át. Ez a hőátadás a következő fizikai jelenséggel érhető el: minden folyadék halmazállapotú anyagnak energiára van szüksége ahhoz, hogy gázneművé alakuljon. Ha elég alacsony forráspontú folyadékkal dolgozunk, az képes az alacsony hőmérsékletű környezetéből elvont hő hatására elpárologni, légneművé alakulni.

    Ezzel a folyamattal érjük el a hőelvonást alacsonyabb hőmérsékletű helyről. És hogyan tudjuk az így begyűjtött, még mindig viszonylag alacsony hőmérsékletű gáznemű anyagból kivonni a többletenergiát? Az mindenki számára ismert, hogy ha egy gáz kitágul, a környezetéből hőt von el. Ezt láthatjuk például a szifonpatron felületén, amikor beleengedjük a gázt a kis méretű patronból a nála jóval nagyobb méretű szifonba. A patron felülete zúzmarás lesz. Ennek a jelenségnek a fordítottja is igaz, ha egy nagyobb térfogatú gázt összenyomunk, az hőt ad le. Ezt tapasztalhatjuk például a biciklipumpánál: pumpálás közben felmelegszik. Ha a mi légneművé átalakult anyagunkat összenyomjuk egy kompresszorral, az is felmelegszik. Ezt a hőt vonjuk el az anyag környezetéből egy hőcserélő segítségével, így hasznosítva azt a hőmennyiséget, amelyet a külső környezetéből vont el.

    Az így lehűtött anyag hűlés közben visszaalakul gázneműből folyékony halmazállapotúvá, közben a nyomása is csökken. Újra elkezdhető vele a körfolyamat: a környezetétől elvont hő hatására újra gázneművé alakul. Közben a nyomását is csökkentjük, amivel még alacsonyabb lesz a közeg forráspontja, hamarabb történik meg a halmazállapot változás. Aztán ebből a légnemű anyagból újra kinyerjük a hőt, az anyag újra lehűl, újra visszaalakul folyékony halmazállapotúvá, és ez a folyamat ismétlődik a végtelenségig. Ebbe a körfolyamatba nekünk kívülről csak annyi energiát kell betáplálnunk, amennyi a gázneművé alakult anyag összenyomásához kell. A többi energiát a környezettől vonjuk el. Az így kinyerhető energia hatékonysága függ attól, hogy a kinyeréséhez képest mennyivel magasabb hőmérsékleten akarjuk elhasználni. Természetesen minél kisebb a hőmérséklet különbség a kinyerés és a felhasználás között, annál jobb a hatásfok.

• Napenergia:

    A Földünkön fellelhető energia túlnyomó részének forrása a Nap. A napenergia egy része közvetlen napsugárzás formájában éri a Földet, és ez már önmagában is nagyon sok energiát hordoz: például Magyarország területét egy év alatt mintegy 400-szor több napenergia éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. A napenergia közvetlen felhasználásának két leggyakoribb módja az elektromos áram előállítása napelemmel, valamint meleg víz készítés (fürdéshez vagy fűtéshez) napkollektorral. Közvetett módon napenergia a forrása a szélenergiának, a biomasszának és a vízenergiának is.

• Biomassza:

    Biológiai eredetű szervesanyag-tömeg, egy biocönózisban vagy biomban, a szárazföldön és vízben található élő és nemrég elhalt szervezetek (növények, állatok, mikroorganizmusok) testtömege;  biotechnológiai iparok termékei; és a különböző transzformálók (ember, állatok, feldolgozó iparok stb.) összes biológiai eredetű terméke, hulladéka, mellékterméke. Az ember testtömegét nem szokás a biomassza fogalmába vonni. A biomassza elsődleges forrása a növények asszimilációs tevékenysége.         Keletkezésének folyamata a produkcióbiológia fő témája.

Ennek felmérését szolgálta a Nemzetközi Biológiai Program (IBP) világméretű akciósorozata, amelyben hazánk is részt vett. A növényi biomassza a fitomassza, az állati biomassza a zoo massza. A termelési-felhasználási láncban elfoglalt helyük alapján a biomassza lehet elsődleges, másodlagos és harmadlagos. Az elsődleges biomassza a természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. A másodlagos biomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, továbbá az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei, hulladékai. A harmadlagos biomassza a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű szerves hulladékai.

        A biomassza hasznosításának fő iránya az élelmiszer-termelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása. Az energetikai hasznosítás közül jelentős hasznosítási mód az eltüzelés, brikettállás, pirolizálás, gázosítás, és biogáz-előállítás. Az aerob biológiai szennyvíztisztításnál a mikroorganizmusok rohamos elszaporodása megy végbe a rendelkezésre álló tápanyag, a víz oxigén tartalma és a hőmérséklet függvényében. A biomasszát az elpusztult mikroszervezetek testtömege képezi, amit ülepítéssel vagy flotálással lehet eltávolítani (eleven-iszap).         A biomassza-képződés oxigénmentes közegben anaerob mikroorganizmusok (anaerob szervezetek) révén is végbe mehet, de lényegesen kisebb sebességgel.

    A biomassza képződés másik formája a főleg élő vizekben, (hűtővizekben) lejátszódó algavirágzás. Hazánkban 1981-83 között Láng István, akadémikus vezetésével nagyszabású felmérés történt a biomassza helyzetének és lehetőségeinek feltárására. Az eredményeket 1985-ben publikálták, "A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei" címmel. Hazánkban évente kb. 53 millió tonna szerves anyagot termelnek a vadon élő és gazdasági növények (szárazanyagban), amelynek több mint fele melléktermék, illetve hulladék. Ezek hasznosítására igen sok lehetőség kínálkozik: talajjavítás, trágyázás, energianyerés, takarmányozás, biotechnológiai hasznosítás, kémiai átalakítás (ipari nyersanyagként) stb. ezek jobb kiaknázása a következő időszak kulcsfontosságú feladatai közé tartozik.

• Szélenergia-Szélerőmű:

    Magas torony tetején elhelyezett szélmotor (szélkerék vagy szélturbina) amely a levegő mozgásának, a szélnek az energiáját hasznosítja. ~vet energiarendszerektől távol eső, tartós és erős széljárásnak kitett vidéken, magaslatokon vagy a tengerpart közelében állítanak fel. Energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik.

Forrás: Új magyar lexikon, Akadémia kiadó, 1981

 

Gyűrűfű - az ökofalu dióhéjban

    A házak távolabb állnak egymástól a megszokottnál. A helyszín kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy önálló vízgyűjtő területtel rendelkezzen, s szennyezett forrásoktól mentes legyen. 1991-ben épült a falu és 1996 óta természetvédelmi terület. Jellegét, működését, 1996-ban életbe lépett, ökológiai alapokon nyugvó Rendezési Terv szabályozza, mely a fenntartható fejlődés és permkultúra alapelveire épül. A házak elsősorban természetes anyagokból (fa, kő, vályog...) épült. Sok házban nincs aljzatbeton, cementes vakolás, így a földpára szabadon áramlik bennük. A házak szürke vizét gyökérzónás szennyvíztisztítóban kezelik.
    A háztartásokban mértékkel adagolt, lebomló vegyszereknek köszönhetően, tiszta víz jut belőle vissza a természetbe. Komposzt-toaletteket használnak, melynek köszönhetően fekálszennyvíz helyett csak a szürke vizet kell tisztítani. Energiaellátásukat megújuló energia források segítik. Meleg víz szükségletüket a házak tetején lévő napkollektorok, valamint fával fűtött kemencék vastartályai biztosítják. Télire a tüzelő fát a közelben gyűjtik. Sok házhoz kétkörös vízrendszer tartozik. Ivóvizüket kútjukból, használati vizüket pedig a ciszternákban összegyűlt csapadék vízből nyerik. 

    Az áramot a föld alatti kábeleken keresztül kapják. Telekocsival, biciklivel és gyalogosan közlekednek, hogy ezzel is támogassák, a környezetük és saját egészségük. Szelektív hulladékgyűjtés elvén a szervetlen hulladékot a városba szállítják, a szerves hulladékot pedig komposztálják, az éghetővel pedig begyújtanak. E emellett biogazdálkodással is foglalkoznak. Csak is engedélyezett vegyszerekkel foglalkoznak kis kertjeikben, emellett szívesen alkalmazzák a már jól bevált hagyományos módszereket is, mint pl. a mulcsolás, növénytársítás, komposzt felhasználás, madár védelem... Haszonállataiknak igyekeznek minél természetesebb életteret biztosítani, a helyben termesztett takarmánnyal etetik a jószágokat. Élelmiszereik nagy részét igyekeznek minél közelebbről, helyi gazdálkodóktól, kistermelőktől beszerezni. A falu lakói egyrészt gazdálkodásból, másrészt szellemi tevékenységből tartják el magukat és családjaikat.
    Hazánkban több helyen vannak hasonló falvak. pl. Visnyeszéplakon, Somogyvámoson, Galgahévízen. Jellegük azonban eltérő. A permakulaúrt ökológiai alapokon nyugvó tervezési rendszer, elveinek megfogalmazása Bill Mollison ausztrál szakember nevéhez fűződik.
    Az ökofalu bármikor meglátogatható. A kilátás gyönyörű, lakosai barátságosak és emellett a kirándulni vágyók örömére Gyűrűfűn végig sétálhatnak a Szent-László tanösvényen, mely sétájuk alatt több útmutatóval, érdekes információkkal gazdag írásokkal, gyönyörű tájjal találkozhatnak. És végül, de nem utolsósorban Bükk Apóval is találkozhatnak.
    Már nekem is volt szerencsém Gyűrűfűn járni. A Mi Hazánk Természetének kis tesóján a Mi Hazánk Természete Blog oldalon olvasható a KIRÁNDULÁSOM.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

^{Forrás: http://www.alternativenergia.hu/passziv-aktiv-vagy-okohaz/40703
http://www.albagips.hu/okotudatos-epitkezes
http://www.zoldhaz.info/%C3%B6koh%C3%A1z}

Zöld házak

Energiafogyasztás és építészeti felfogás szerint rengeteg, viszonylag új fogalom létezik, ide tartozik az alacsony energiájú ház, az öko-, passzív-, aktív- és az autonóm ház.

    A nulla- és egyliteres ház Németországban elterjedt elnevezések, arra utalnak, hogy hány liter fűtőolajnak megfelelő energiát fogyaszt az adott épület egy négyzetmétere. Általában a ház (vagy lakás) teljes éves fogyasztásról van szó, nem csak a fűtésről, még ha ez is jelenti a fogyasztás 3/4-ét. Tehát egy 100 négyzetméteres épületben a tízliteres szint ezer liter fűtőolaj, vagy ezer köbméter gáz felhasználását jelenti évente. Az átlagos magyar otthon ebben a számrendszerben húsz literes.

 

Alacsony energiájú ház
    Az alacsony energiájú házakat is a fogyasztás alapján sorolják be. A fogyasztásuk alapján között megkülönböztetnek 30, 40, 60 kW-os (3, 4, 6 l-es) házakat, természetesen itt is az éves fogyasztásról van szó. Az első generációs alacsony energiaszintű épületek fogyasztását maximum hét liter (hét köbméter)/négyzetméter, a második generációét legfeljebb négy literben szokás megadni.

 

Passzívház
    A passzívház a legismertebb takarékos háztípus. Azon épületeket (társasház, vagy középület is lehet) nevezhetjük passzívháznak, melyek megfelelnek a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) hivatalos minősítési rendszerének. A nyers paraméterek: a fajlagos fűtési hőigény nem lehet több egy évben, mint 15 kW/m2 (ez a töredéke egy mai modern házénak); primer energiaigény 120 kW/m2 évente; légtömörség legfeljebb 0,6 /óra.

 

Aktívház
    Az aktívházak maguk termelik meg a működtetésükhöz szükséges energiát, sőt, többet is termelnek, mint amire szükségük van. Villanyórája mindkét irányba képes forogni, azokban az időszakokban, amikor rendszere (napelemei, szélturbinája...) termeli az energiát a rendszerbe, az óra visszafelé forog. Éves szinten nem energiafogyasztó, hanem energia-előállító. Léteznek ilyen épületek, de a mi éghajlatunkon olyan drága a megvalósításuk, hogy megtérülési időről esetükben kár is beszélni.

 

Autonóm ház
Egy önellátó épület, amely a hálózatoktól (víz, gáz, villany, csatorna) függetlenül tud működni. Ezt úgy képes elérni, hogy rendkívül takarékos, és igényeit hulladékhasznosításból és a természet megújuló forrásaiból nyeri. Zöld, megújuló energiák, elsősorban nap- és szélenergia, biomassza és talajhő teszik lehetővé az alacsony energiafogyasztást. Ugyanakkor cél az alacsony környezetterhelés is, ez megjelenik az alapanyagok kiválasztásában is.

 

Ökoház
    Az ökoház fogalma nem definiált pontosan, az elterjedt felfogás szerint elég, ha egy-két zöld építési alapelvnek megfelel. Használja a nap-, a szél-, a víz- és földenergiát, alapanyagai lehetőleg természetesek. Alkalmas a környezetet óvó, a meglévő forrásokkal ésszerűen gazdálkodó, azokat a legkevésbé felélő életmódra, ehhez gyakran hagyományos elveket, technológiákat alkalmaznak.

 

Földház

    A földház fogalma körül talán még nagyobb a káosz, mint a felsorolt „társainál". Egyrészt első gondolatunk talán egy föld falú, nedves-nyirkos, áporodott szagú, lakhatatlan életterű füstös hely, másrészt eszünkbe juthat nagyapáink föld-falú háza is, amely tetemes falvastagsága és anyaga révén nyáron kellemes hűvöset, télen pedig pont az ellenkezőjét - az otthon melegét sugározta.

 

Vályogház

    A vályogház fogalma, legyen szó vert vályogfalú, vagy vályogtégla házról - méltán kívánkozik e felsorolás közé - ha nem is a végére. A vályogház és a földház - karöltve járnak, hiszen építési módjában, anyagában, méretében és kivitelezésében is találunk igen hasonlókat egymáshoz.

Ökoházak környezetre gyakorolt hatása

    Az átlagember számára az ÖKO építészet a természetben található (természetes) anyagokból történő építést jelenti. Az építőanyagok „életük" során, az alábbi fázisokon keresztül gyakorolnak hatást a környezetükre: előállítás, szállítás, beépítés, használat, bontás és az újrahasznosítás.

 

Ökoház környezetre gyakorolt hatása használat közben

    Az épületek használatuk során folyamatosan hatást gyakorolnak a környezetükre. Magyarországi viszonyok között a legnagyobb szennyezés a fűtésből ered. Az általunk épített ökoépületek energiaigénye és káros anyag kibocsátása a harmada egy ma épített átlagos családi háznak. Egyre nagyobb igény van az épületek hűtésére is. Egy jól megtervezett épület gépi berendezés nélkül is kellemes klímájú, azonban, ha mégis beépítésre kerül nem mindegy, hogy mennyi energiát fogyaszt el. Az acél könnyűszerkezetes ökoépületekben ez több szempontból is megvalósul. A belső téri (szoba) hőmérséklete és a fal felületi hőmérséklete között kicsi a különbség. Az ökoépület az építés után azonnal beköltözhető - nem kell száradni a falaknak, a lakás hamarabb birtokba vehető. A tartószerkezet nem tartalmaz méreganyagokat. Az acélvázas épület hosszú élettartamú, kis karbantartási igényű.

 

Ökoépület bontás - újrahasznosítás, átalakítás, ökoépületek

    Az épület bontás oka többek között lehet a nagymérvű állagleromlás, településfejlesztési igények, stb. A növekvő szeméthegyek árnyékában élve egyre nagyobb hangsúlyt kap az újrahasznosíthatóság igénye. Az acél újra felhasználható anyag és az újrafelhasználása (begyűjtése) világszerte megoldott. Az acél szelektálása a mágnesesség elvén olcsó és egyszerű. Többször újra lehet hasznosítani anélkül, hogy veszítene a jó tulajdonságaiból. A világ acéltermelésének 66%-a újrahasznosított anyagból történik. Arról nem is beszélve, hogy az így elkészült ökoépület rendkívül tartós, állagromlása az évtizedek alatt is csekély.

 

Az ökoház energiatakarékos, kiváló hő- és hangszigetelő

A Kanadai könnyűszerkezetes kész ház öko építési rendszer kiemelten energiatakarékos építési forma, mivel a jelenleg érvényben lévő hőtechnikai szabványt több mint 100%-kal túlteljesíti. A+ energiaosztályba tartozik. Az építési rendszer átlagos hővesztesége (U(k)=0,12-0,22 W/m2K)(típusfüggő). A rendszer geotermikus hőszivattyús fűtéssel-hűtéssel kiválóan üzemeltethető, így a fűtési, hűtési költség a jelenlegi villamosenergia árakkal egy 100m2-es épület esetében havi 10 ezer forint.

 

Az ökoházak kiemelten energiatakarékosak, így jobban védik a környezetet

    Életünkben egyre fontosabb szerepet kap a fenti két - egyre inkább összetartozó - fogalom. Az energiamegtakarítás azért mert "zsebre megy", a környezetvédelem pedig a jövőnket határozza meg. Minél inkább energiaigényes egy termék, annál inkább károsítja környezetünket. Az épületek használatuk során folyamatosan hatást gyakorolnak a környezetükre. Sajnos a keleti országokban, beleértve Magyarországot is nem foglalkoztak napjainkig az épületek energiafogyasztásával. Az épületek fűtése, hűtése, valamint világítása óriási energiákat emészt fel. A fűtés a legnagyobb környezetszennyező tétel egy házban, valamint ezt a legdrágább utólag kevésbé energiapazarlóvá tenni. A villamos fogyasztók rekonstrukció gyakorlatilag az izzók és az egyéb fogyasztók cseréjével szakaszosan is megoldható. A fűtés energiatakarékossá tétele nagyon összetett dolog és drága, ha valaki utólag akarja megoldani. Amennyiben építéskor tudatosan odafigyelünk arra, hogy az épület energiatakarékos legyen, akkor hosszútávon többszörösen megtérül az építéskor befektetett pénzünk, mindemellett nagyon kis mértékben fogjuk környezetünket károsítani. Egy új épület építésekor a későbbi energiatakarékosság nem csak a hőszigetelésen múlik, tudatosan figyelni kell a szellőztetésre, a kialakuló páratartalomra, stb.... Jó példa erre a napjaink nagy panelház szigetelési programja, amivel több százezer lakás lesz penészes, mert becsomagolnak egy beton szerkezetet úgy, hogy annak egyidejű szellőztetéséről nem gondoskodnak.

            Ez a kiemelten energiatakarékos építési rendszer tudatosan szem előtt tartja, hogy a lakókörnyezet, melyet kialakítunk a lehető legkisebb energiafelhasználás mellett a legkomfortosabb életteret adja használóinak. A kanadai könnyűszerkezetes ökoház építési rendszer tudatosan megtervezett és minősített rétegrendeket alkalmaz, melyek közül a Kedves Megrendelő igényeihez a legközelebb állót valósítjuk meg.

A ökotechnológiánkkal épített szerkezet kiváló hőszigetelő képességű - hőátbocsátási tényezője: U (k)=0,20 W/m2K (de igény szerint még jobb is lehet). Ez kb. 110 -150 cm vastag hőszigetelő tégla falazattal egyenértékű. Még a legújabb hőtechnikai szabvány értékeit is több mint kétszeresen meghaladja. Emiatt az ökoépület gazdaságosan üzemeltethető - kb. 30-50%-os fűtési költségmegtakarítást eredményez a nyílászárók minőségétől függően. Ennek a kiemelten energiatakarékos ökoépítési rendszernek legfőbb előnye, hogy a falszerkezetek a téglával szemben könnyebbek és vékonyabbak, mégis sokkal jobban hőszigetelnek, így az épület percek alatt felfűthetőek, vagy hűthetőek. A kanadai könnyűszerkezetes ökoházak falai kellemes hőérzetet biztosítanak. Az, hogy nem a szerkezet fűtésére pazaroljuk az energia egy részét nemcsak energiatakarékossági kérdés, hiszen ez egészségügyi kérdés is. Egy jól megtervezett ökoépület gépi berendezés nélkül is kellemes klímájú lehet, azonban, ha mégis beépítésre kerül egy klímaberendezés nem mindegy, hogy mennyi energiát fogyaszt. A jó hőszigetelés és átszellőztetés erre is megoldást ad. A kanadai könnyűszerkezetes ökoház acélvázas épület hosszú élettartamú és kis karbantartási igényű. Az építőanyagok között az acél az, amelyik a legkisebb keresztmetszettel (a legkisebb önsúllyal) tudja a legnagyobb terheléseket elviselni. Így 1 m2 teherhordó szerkezet előállítása acélból a legkevésbé energiaigényes. 

    A szállítási igény minimális. Egy átlagos családi ház teherhordó szerkezeteinek felépítéséhez acél könnyűszerkezetből kb. 30-szor kevesebb súlyú anyag szükséges, mintha téglából és betonból, valamint 3-szor kevesebb súlyú kell, mintha fából készülne. Az ökotechnológia anyagtakarékos, hiszen a kanadai könnyűszerkezetes ökoház profilok gyártása során kevesebb, mint 0,1% hulladék keletkezik, melyet 100%-ban újra lehet hasznosítani. Az építés során nem terheli a környezetet építési törmelékkel, ezért tisztán lehet építeni. Ezzel a technológiával épített épületek a világ mai fejlettségi szintjén a lehető legkisebb energiafelhasználással épülnek és üzemelnek. Egyike a környezetére legkevésbé káros hatást gyakorló építési technológiának.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!