2020. december 15., kedd

Rozsomák


Rendszertani besorolás:

  • Ország: Állatok (Animalia)
  • Törzs: Gerinhúrosok (Chordata)
  • Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
  • Osztály: Emlősök (Mammalia)
  • Alosztály: Elevenszűlök (Theria)
  • Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
  • Öregrend: Laurasiatheria
  • Rend: Ragadozók (Carnovora)
  • Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
  • Család: Menyétfélék (Mustelidae)
  • Alcsalád: Menyétformák (Mustelinae)
  • Nem: Gulo
  • Faj: G. Gulo

A rozsomák (Gulo gulo) a menyétféle ragadozók legnagyobb testű faja. Népies neve: torkosborz. Jelenleg a Gulo nembe besorolt egyetlen faj.

Skandináviában, Kelet-Európa északi részén, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában él, szinte kizárólag a tajgán (fenyőerdőkben) és a tundrán. A Baltikumból, Lengyelországból, Északnyugat-Oroszországból a történelem alatt szorították ki, ezekre a területekre az utóbbi évtizedekben újra visszatér. Amerikában olykor egész délen is megjelenik, láttak már rozsomákot Kaliforniában is. Csak ott található, ahol ellensége, a farkas nem. 2007 nyarán az állat Magyarországon is nagy riadalmat keltett, amikor Balatonvilágoson több példány is elszabadult, és komoly károkat okozott. Az állatot egy turista csoport hozta be az országba.

Alfajai:

  • Gulo gulo gulo
  • Gulo gulo katschemakensis
  • Gulo gulo luscus
  • Gulo gulo luteus
  • Gulo gulo vancouverensis

Egy felnőtt rozsomák teste kb. 1m, a farka 15-25 cm, testtömege 22-32 kg. A nőstények legalább 10%-kal rövidebbek, a súlyuk pedig általában 30%-kal kisebb. A menyétfélék legnagyobb faja, medveszerű, zömök, izmos testű; a bundája hosszú és tömött. Lába hosszú, széles mancsának ujjai között bőrhártya feszül. (Ez a hóba süllyedését csökkenti). Állkapcsa nagyon erős. Egy kisebb medvére emlékeztet, azoktól az oldalán végigfutó világos sáv különbözteti meg.
A rozsomák magányosan vadászik 2000 km² körüli revírjén, annak határait illatmirigyével, vizeletével, ürülékével jelöli meg. Életritmusával nem követi a sarkvidéki nappalok és éjszakák váltakozását, néhány óránként pihen, majd újra vadászni indul. Legfeljebb 18 évig élhet, de a vadonban 8-10 év után elpusztul. Mérete ellenére jól mászik fára, de főleg a talajon tartózkodik. Téli álmot nem alszik.
Nyáron a lemmingeket ássa ki, a rénszarvas- vagy jávorszarvas-borjakat próbálja elfogni, a tundrán portyázva a télről maradt tetemeket és gyümölcsöket fogyaszt. Télen az addig nehézkes állatból harcias ragadozó válik: a havon nesztelen siklással meglepi a fajdokat, havasi nyulakat. Bőrhártyás mancsaival a havon futva a nagyobb és gyorsabb állatokat is legyűri (amelyek nyáron elfutnának előle). Más ragadozók zsákmányát elorozza, a rókát, hiúzt, vagy szükség esetén akár a medvét vagy a farkast is megtámadja. Erős tarkóharapással teríti le áldozatát, amit nem tud megenni, azt elrejti, és később fogyasztja el: a torkos, zabáló névre egyáltalán nem szolgált rá. Az emberre is veszélyes lehet.
A párzási idő májusban van, a pár néhány hetet együtt tölt. A nőstény nagyjából 9 hónapig hordja kicsinyeit, mielőtt azok megszületnének. Február-márciusban 2-4 utód jön a világra, születéskor vakok és siketek. A kölykök 4 hetesen nyitják ki a szemüket, 10 hétig szopnak, majd a nőstény előrágott táplálékkal eteti őket. 3 hónaposan már felnőtt méretűek, 2 éves korukig az anyjuk mellett maradnak, 3 évesen lesznek ivarérettek.

Érdekesség: Tudtátok, hogy Hugh Jackman által alakított Farkas (X-men) valójában Rozsomák? Több szócikkben olvasható Rozsomákként a karakter a filmben mégis Farkasként ismerhető Logan azaz Hugh Jackman. X-Men Kezdetek: Farkas című epizódban hiányoztak is a Rozsomák jellemzői ezért egy 2. részt is forgattak e filmből.

 

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Hulladékproblémák kezelése

 

    A nem megfelelő hulladék kezelés az egyik legnagyobb környezeti probléma, amellyel a természet szembesül. Az egyik alapvető probléma amivel naponta találkozunk azok a vad lerakók.

A vadlerakók szabály szerint:

  • a települések és az utak közvetlen közelében keletkeznek,

  • csúnyák,

  • nincsenek körbe kerítve, így a szél könnyen széthordja a szemetet,

  • nincs kiépített rendszer a csurgalékvíz összegyűjtésére, amely a talaj vizet szennyezi,

  • nincs kiépített rendszer a hulladék-lerakó gázok összegyűjtésére, amely légszennyeződést okoz, gyakori a spontán gyulladás.

    Miért keletkeznek vadlerakók? Ezek keletkezéséért mindannyian felelősek vagyunk, ezért


rendkívül fontos, hogy mindenki önmagához mérten hozzájáruljon a vadlerakók ellen, ezzel hozzájárulva a tisztább környezetért. Ahhoz, hogy a vadlerakókat megszüntessük a polgároknak be kell tartaniuk, a hatóságoknak pedig alkalmazniuk kell a törvényeket. A vadlerakók közös probléma.

Elsősorban a konténereket kell meg oldani. Hogyan?

  • Hagyományos és szelektíven gyűjtött konténerek számának növelése

  • Karbantartásuk

  • Nagyobb kapacitású konténerek

  • Végül mindannyian oda dobjuk a szemetet ahová kell.

Szabadkán 2007-ben megalakult a Szabadkai REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓ Hulladékgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaság, melynek főbb tevékenységei:

  1. Az új regionális kommunálishulladék-lerakó kiépítése és üzemeltetése,

  2. A hulladék szállítása az átrakóállomásoktól a regionális hulladéklerakóig,

  3. A lerakási helyen szétválogatott, felhasználható hulladék begyűjtése és elkülönítése,

  4. A másodlagos nyersanyagok előkészítése vagy feldolgozása és értékesítése,

  5. Az újrahasznosítási rendszer fejlesztése, a szükséges épületek és infrastruktúra kiépítése,

  6. Komposztáló üzem létesítése, a hulladékok energiatermelésre való felhasználása, és a hulladék lerakás előtti mechanikus és biológiai kezelése, stb.

A társaságnak ugyanazt (ha mondhatom így) elvet vallja, mint sokan mások:

  • a lakosság egészségének megőrzése,

  • a környezet védelme,

  • valamint a vizek, a talaj és a levegő minőségének megóvása.

Ennek érdekében a szilárd települési hulladék kezelése során az alábbi célok megvalósítására törekednek:

  1. a hulladék keletkezésének megelőzése,

  2. a hulladékképződés minimálisra csökkentése a keletkezés helyén,

  3. a hulladék újrafelhasználása,

  4. a hulladék újrahasznosítása,

  5. a hulladék hasznosítása energianyerés céljából,

  6. a hulladék tartós tárolása, és

  7. a nemzeti hulladékkezelési stratégiában előírt egyéb célok megvalósítása.

Ha már így szóba került az újrahasznosítás, tudjuk-e, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez a szó?

Az Újrahasznosítás egyes hulladékok újbóli felhasználása, vagy más célra való feldolgozása.

Lássuk, miért is olyan jó dolog az újrahasznosítás:

  • A hulladék újbóli feldolgozásával megőrizzük a meglévő erőforrásokat,

  • Csökkennek a kész termékek előállítási költségei,

  • Csökken a hulladék lerakókon a hulladék mennyisége,

  • Lehetőség nyílik új munkahelyek megteremtésére,

  • Óvjuk a környezetet.

Forrás

Kommunálishulladék-lerakó:

    Egészségügyileg és műszakilag rendezett terület, melyen elhelyezésre kerül a közterületeken, a háztartásokban és az iparban létrejövő szilárd, nem veszélyes hulladék, amely nem dolgozható fel, illetve nem hasznosítható mint ipari nyersanyag vagy energiahordozó. A kommunálishulladék-lerakó olyan létesítmény, amelyben a hulladéktárolás lehetséges káros környezeti hatásait a minimumra lehet csökkenteni. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kell elvégezni: a hulladék napi takarása inert anyagokkal, a felszíni és talajvizek megóvása a lerakóból szivárgó vizektől, a biológiai gázok ellenőrzése (és hasznosítása), a hulladék ellenőrizetlen égetésének megtiltása;

Újrahasznosítás:

    A hulladék feldolgozása azonos vagy hasonló termékké, beleértve a szerves újrahasznosítást is, energiafelhasználás nélkül.

A kiemelten kezelendő hulladékáramok:

    A kiemelten kezelendő hulladékáramokba tartoznak: a hulladékolajok, szárazelemek és akkumulátorok, csomagolási hulladékok, kiselejtezett gépjárművek, elektromos és elektronikai hulladék, azbeszt-tartalmú termékek.

Zöld szigetek:

    Az ún. zöld szigetek, a papír, üveg és PET csomagolóanyagok gyűjtésére szolgáló típusos konténerekkel a települési szilárd hulladék begyűjtésére szolgáló kijelölt területek, melyeken a tervek szerint fokozatosan bevezetjük az elsődleges újrahasznosítást, illetve a hulladék különválasztását keletkezésének helyén.

    A zöld szigetek nyújtanak először alkalmat arra, hogy a polgárok konkrétan érvényesítsék az újrahasznosítással és környezetvédelemmel kapcsolatos álláspontjukat. Az első szakaszban, már az idei év derekán a zöld szigeteken három, különböző színű típusos konténert helyezünk el a papír, az üveg és a műanyag csomagolóanyagok szelektív gyűjtésére. A hulladék könnyebb begyűjtése érdekében a zöld szigeteket az utak mentén tervezzük felállítani.

Kommunális hulladék:

    A háztartásokban keletkező (házi szemét), és egyéb olyan hulladék, amely természetét és összetételét tekintve hasonlít a háztartásokban keletkező szeméthez (kereskedelmi hulladék), illetve a meghatározott területi egységről, leggyakrabban község területéről az előírásoknak és terveknek megfelelően begyűjtött hulladék; A gyűjtőközpontok a kiemelten kezelendő hulladékáramok kiválogatására szolgáló területek, amelyek felölelik a hulladék olyan egyes összetevőinek fogadását és ideiglenes tárolását, melyek kezelése eltér a szilárd települési hulladék kezelésének módjától.
    Mivel a kiemelten kezelendő hulladék mennyisége nem nagy, gyűjtőközpontokat a nagyobb települések és városok közelében, az átrakóállomások mellett vagy különálló létesítményként tervezzük kiépíteni. A gyűjtőközpontokban legfőképpen a lomtalanításból származó, különféle nagy méretű hulladékot gyűjtik. Mivel a gyűjtőközpontokban gyűjtik majd az ún. zöld hulladékot is, itt történik majd annak aprítása is, mielőtt elszállítják a központi komposztálóba.

Háztartási hulladék:

    A kommunális vállalat által naponta begyűjtött háztartási hulladék, valamint a háztartásokban keletkezett, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék, a lomtalanításból származó hulladék, kerti hulladék, stb.

A hulladék osztályozása:

    A hulladék külön előírásokkal meghatározott osztályokba való besorolásának eljárása, a hulladék karakterizálását követően, a hulladék eredete, összetétele és további felhasználása szerint.

Komposztálás:

    A szilárd szerves hulladék kezelése, az elkülönítetten gyűjtött szerves hulladék ellenőrzött körülmények között, autotermikus és termofil biológiai lebontása mikroorganizmusok segítségével, komposzt nyerése céljából.

Átrakóállomások:

    Az átrakóállomás a begyűjtött hulladék fogadására és ideiglenes tárolására szolgáló hely, ahol a szétválogatást vagy átrakodást végzik mielőtt a hulladékot másik helyre szállítják tárolásra, kezelésre vagy elhelyezésre. A regionális hulladékgazdálkodási terv egy regionális hulladéktároló kiépítését és három átrakóállomás létesítését irányozza elő a lerakótól távolabbi községek területén. Az átrakóállomások alapvető célja a szállítási költségek csökkentése. Átrakóállomás Magyarkanizsa, Zenta és Topolya községekben épül.


Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

gyakorlati tanácsok biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében

Gyakorlati tanácsok a biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében! Itt van néhány egyszerű, de hatékony lépés, ami...