Vadmacska

A vadmacska (Felis silvestris) a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. Kisméretű ragadozó, amely Európában, Ázsianyugati részén és Afrikában honos. Kisemlősökkel, madarakkal és hasonló méretű más élőlényekkel táplálkozik. Számos alfaját leírták, melyek a világ különböző részein élnek, ideértve a mindenütt jelenlévő házi macskát (Felis silvestris catus) is (melyről a linkre kattintva bővebben olvashattok), amely minden lakható kontinensen és a világ nagyobb szigetein is elterjedt, majd elvadult. (Újabb kutatások szerint a házi macskával együtt csak 6 alfaja van.) Magyarországon 2012 óta fokozottan védett.

Megjelenése

Természetes környezetében a vadmacska különböző élőhelytípusokon is megél, de főleg a nagy kiterjedésű, háborítatlan erdőségeket kedveli. Míg háziasított alfajának, a házi macskának rengeteg alak- és színváltozata van, a vad egyedek színe mindig szürkésbarna, a test alsó felén és a lábak belső részén okkersárga beütéssel. Rajzolata lehet elmosódott, vagy jellegzetesen cirmos, markáns, fekete haránt csíkokkal. Hossza (farokkal együtt) 80–110 cm; súlya évszakonként és nemenként különböző: általában 4–6 kg között van. Az afrikai alfajok valamivel kisebbek és világosabb szürkésbarnák.

A vadmacska különösen félénk, óvatos állat. Kerüli a településeket és az ember által bolygatott, háborított helyeket. Magányosan él; az egyedek territóriumának nagysága főleg a táplálékmennyiségtől függ, általában 3 km².

Magyarországon ismert populációi élnek

 

• Északi-, és a Dunántúli Középhegységben (Zemplén, Gömör-Tornai-Karszt, Bükk vidék, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Gerecse, Vértes, Bakony),

• a Gödöllői dombságban,

• síkvidékeinken pedig a Duna alsó szakaszát, a Drávát, a Tiszát és a Körösöket kísérő nagyobb kiterjedésű ártéri erdőkben

Alfajok

• Kínai hegyi macska (Felis silvestris bieti) – Kína

• Felis silvestris cafra –Dél Afrika

• Házimacska (Felis silvestris catus) –világszerte elterjedt

• Felis silvestris lybica –É-Afrika, Közel-K, Közép-Ázsia nyugati része

• Ázsiai Vadmacska (Felis silvestris ornata) – Pakisztán, India, Közép-Ázsia

• Európai Vadmacska (Felis silvestris silvestris) –Európa, Anatólia

Korábban számos alfajt leírtak és elismertek, azonban egy 2007-es DNS-vizsgálatokon alapuló tanulmány szerint a vadmacskának összesen 5 vadon élő alfaja különíthető el.

A házimacska (F. silvestris catus) DNS-e alapján sokkal jobban hasonlít a F. silvestris lybica alfajra, mint a többire, tehát ehhez az alfajhoz kellene sorolni, csakhogy az a kritérium, miszerint az alfajokat megkülönbözteti a földrajzi elterjedésük, nem teljesül, hiszen a házimacska az egész világon elterjedt, és mivel viszonylag elszigetelten élnek a vad populációktól, önálló alfajként célszerű kezelni.

Európai vadmacska

Az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) a nyugat-, kelet-, és közép európai erdőkben, továbbá Skóviában és Törökországban él. Külső megjelenésre sokkal zömökebb testalkatú, mint a sivatagi és a házimacskák, melyektől jól elkülöníti sűrűbb, tömöttebb bundája és nagyobb mérete (hím: 5–7, nőstény: 4–5 kg; vadászati leírások ennél nagyobb kandúrokról is beszámolnak, melyek súlya állítólag meghaladta a 8 kg-ot). Fő ismertetőjegye azonban az elejétől a végéig egyenletesen vastag és a csúcsán mindig tompán lekerekített, bunkós végű farok, melyen 5–7 fekete gyűrű található. A vadmacska nem tévesztendő össze az elvadult házimacskával, amellyel ellentétben leginkább alkonyatkor, éjjel és hajnalban aktív.

Ázsiai vadmacska:

Az ázsiai vadmacska (Felis silvestris ornata) elsősorban az indiai Rádzsasztáni sivatag és azIndia és Pakisztán közötti Thar sivatag lakója. Körülbelül házimacska nagyságú, fekete pettyekkel díszített halványsárga testtel. Jelenleg veszélyeztetett alfaj, főként a drága bundája miatti vadászat következtében.

Felis silvestris lybica:

Afrika és a Közel-Kelet sivatagos és szavannás területein fordul elő. Jelentősen kisebb, mint az európai vadmacska (Felis silvestris silvestris) és rövidebb a szőre. A tudományos eredmények szerint a házimacska őse, mivel szelídebb, mint az európai alfaj, és éjszaka aktív.

Eddig leírt alfajok:  (a lista nem teljes)

Afrikai alfajok:

• Felis silvestris brockmani – Kelet-Afrika

• Felis silvestris cafra – Dél-Afrika

• Felis silvestris foxi – Nyugat-Afrika

• Felis silvestris griselda – Közép-Afrika

• Felis silvestris lybica –Észak-Afrika

• Felis silvestris ocreata – Kelet-Közép-Afrika

• Felis silvestris pyrrhus – Nyugat-Közép-Afrika

• Felis silvestris ugandae – Uganda

Ázsiai alfajok:

• Felis silvestris bieti – Kína

• Felis silvestris caudata –Kaszpi-tenger térsége

• Felis silvestris chutuchta – Góbi

• Felis silvestris gordoni – Arab-félsziget

• Felis silvestris iraki –Irak

• Felis silvestris ornata –Indiától Iránig

• Felis silvestris shawiana –Kína, Mongólia

• Felis silvestris vellerosa – Mongólia

Európai alfajok:

• Felis silvestris cretensis –Kréta

• Felis silvestris caucasia –Kaukázus, Anatólia

• Felis silvestris grampia – Észak-Skócia

• Felis silvestris jordansi –Baleár-szigetek

• Felis silvestris reyi – Korzika

• Felis silvestris sarda – Szardínia, Szicília

• Felis silvestris silvestris – Európa

Házimacska:

• Felis silvestris catus –Házimacska (a világ minden részén elterjedt)

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

A méh és a csodás méze

    Egy igazán csodálatos, szorgalmas, hitetlen állatról van szó. Nem sokan tudják, de élelmiszereink egyharmada a méhek nélkül nem is létezne, akik a környezetre ártalmas vegyszerek, a kevés táplálék és a hiányos élőhely miatt nagy veszélyben vannak.
    

A méhek repülő rovarok, szoros rokonságban vannak a darazsakkal és a hangyákkal is. Külön vonalat képviselnek a méhalakúak családban. Megközelítőleg 20 000 ismert fajuk létezik, habár sokuk nincsen leírva, illetve besorolva. Ennek köszönhetően a számuk feltehetően magasabb. Az Antarktiszt kivéve az összes kontinensen előfordulnak. A méhek legtöbbje alig ismert.  A méhek a nektár és a pollen fogyasztására adaptálódtak; ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. A pollenek többségével lárváikat etetik. Táplálékukat a hosszú, komplex, összetett nyelvvel kaparinthatják meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét szegmentumból áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában és a virágos növények legfontosabb beporzói.  A nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők sokkal hatékonyabb beporzók.
    A legújabb elemzések szerint az emberiség élelmiszer-termelésének mintegy harmada függ a rovarok beporzó tevékenységétől, nagyrészt a méhekétől. A mező gazdaságban is közvetlen szerepet is betöltenek, különösen a házi méh, ami sok országban a legfőbb méztermelő. A legtöbb méh bolyhos; a polleneket a szőrszálak elektrosztatikus töltése tapasztja a rovar testéhez. Ha a nőstény méhek egy kis időre felfüggesztik a takarmányozást, megtisztítják testüket, és a pollenszemcséket egy csomagba gyűjtik; ez a legtöbb méh hátsó lábán található. A legtöbbjük az összes virágból gyűjt pollent, de akadnak egy-egy növényre szakosodott fajok is. A pollent és a nektárt többnyire összekeverik, és így eleinte folyékony, de megkeményedő tartalék élelmiszertömeget hoznak létre. Ezt aztán megformálják, és a lépekben tárolják. Az így megtöltött sejtekbe helyezik petéiket, majd lezárják azokat.  A méhek magányosan és különböző közösségekben is élhetnek. A valódi szociális életmód igen elterjedt: ilyenek a dongók, a fullánk nélküli méhek és a házi méhek közösségei. Több elképzelés szerint az egyes fajok társas életmódja külön-külön fejlődött ki. Ha a közösség egy anyából és annak lányaiból áll, úgy valódi szociális közösségnek tekintjük. Az anya feladata a peterakás, lányai a dolgozók. Ha ezek a kasztok tisztán viselkedési különbségeken alapulnak, a rendszert „alacsony szociálisnak", ha zárkózott felépítésűek, akkor „magasan szociálisnak" nevezzük őket.
    Az alacsony szociális berendezkedésű fajok nagy többségben vannak, de ezeket ritkán tanulmányozták; egyedeik szociális beállítottsága alig ismert.  A méhek egy része felderítő tevékenységet végez a röpp körzetben és társait fejlett kommunikációval a többi gyűjtőméhet tájékoztatja a méhlegelőről. Ha a felderítő méh gazdag méhlegelőre bukkan, megtölti mézhólyagját vagy megrakja kosaracskáit, és visszatér a méhcsaládhoz. A távolság függvényében körtáncot vagy riszálótáncot jár. A méhek csápjukkal megérintik a táncos felderítőt, hogy szagot fogjanak és megtudják, milyen virágfajta után kell kutatni. Ha viszont a legelő meglehetősen messze van a méhlakástól, és talán csak egyetlenegy virágzó fából vagy kisebb virágcsoportból áll, a méhek könnyen eltévednek, ha nem kapnak pontos útmutatást. Ilyen esetben a felderítő méh nem körbe-körbe kering, hanem egyenes vonalban mászik, és potrohát riszálja. Az alig néhány centiméter hosszú egyenes vonal végén balra fordul, és ívben visszatér a kiinduló ponthoz. Utána újra elindul ugyanazon az egyenes úton, jobbra kanyarodik és újra visszamegy. Ezt többször megismétli, és egész idő alatt riszálja a potrohát. Az egyenes vonal a Nap állásának szögét veszi figyelembe, melyhez viszonyítva található a méhlegelő. A riszálás mennyisége jelzi a méhlegelő távolságát. Ha sokszor járja a táncot, azzal a méhlegelő minőségére lehet következtetni.

Tudtátok, hogy a méhek fertőtlenítik az otthonukat?
    A mézelő méhek antiszeptikus gyantával fertőtlenítik kasukat - fedezték fel amerikai kutatók. Ettől az egész raj egyfajta közös immunitásban részesül, és nem feltétlenül szükséges, hogy az egyes egyedeknek erős legyen az immunrendszerük. Eddig is ismert volt, hogy a mézelő méhek által készített, főként gyantából és viaszból álló anyag, az úgynevezett méhszurok vagy propolisz egy sor kórokozót elpusztít, ám ez az első bizonyíték arra, hogy maguk a méhek is hasznot húznak belőle. A vadon élő mézelő méhek faodvakban fészkelnek. Amikor új kolóniát alapítanak, a teljes fészekbelsőt kitapasztják egy vékony réteg propolisszal. Ezzel az anyaggal nem csak a kas belső felületeit kenik le, hogy simává tegyék, hanem a lyukak, repedések foltozására és a bejáratok szűkítésére is használják. Mi több, azokat a már megölt behatolókat is bebalzsamozzák vele, amelyek túl nagyok ahhoz, hogy kihordják a kasból.

Íme plusz 8 érdekes tény a méhekről:

• Egy háziméh család 30-60 ezer egyedből áll, vagyis olyan népes, mint egy kisváros.
• A méhek egy csodálatosan szervezett államban élnek a méhanyával, melyet a köznyelvben királynőnek is hívnak, körülbelül 50 000 dolgozóval és 1000 herével. Ezeknek a különálló kasztoknak meghatározott feladatai vannak az állam fenntartásában.
• Egy méhanya naponta körülbelül 1500-2000 petét rak.
• Egy méhcsaládnak 50-80 kilogramm mézre van szüksége a saját táplálkozásához.
• A méheknek egy fél üveg méz előállításához akár 40 ezer km-t is kell repülniük.
• A hímeknek nincs fullánkjuk, és egyetlen feladatuk a szaporodás.
• A virágos növények 80%-a rászorul a méhek által történő beporzásra.
• A méhek kaptárakban vészelik át a telet. Először a tavasz első napjaiban, 10 fok körüli hőmérsékletben, napsütésben rajzanak ki, hogy megkezdjék első tavaszi, úgynevezett tisztuló repülésüket.

Ezeket tudtátok?

    ...hogy a méz nem csak belsőleg, hanem külsőleg is gyógyít? Kiválóan gyógyítja a bőrsérüléseket, sebeket, heg nélkül és akár 3-szor is gyorsabban gyógyulhatunk! Műtéti sebek gyógyulására kifejezetten ajánlott (Indiában előfordul, hogy a műtét befejezése előtt mézet öntenek a nyílt sebbe a gyógyulást segítendő, és csak ezután varrják össze a sebet.)! Égési sérülésekre, akár napozás után is kifejezetten ajánlott, valahol a 3. fokú égési sérülteket is méz pólyába tekerik!
    ...hogy a méz igazi kozmetikum? Jótékony hatását már az ókorban is ismerték, Kleopátra is szépítőszerként használta! Hidratáló, fertőtlenítő, regeneráló, tápláló hatása miatt bőrápolásra ajánlott, finommá, puhává varázsolja a bőrt.
    ...hogy a mézben több mint 100 féle aromaanyag van?
    ...hogy a méz nem hizlal? A tévhitek ellenére a mézben lévő természetes, egyszerű cukrokból nem képződik zsír a testben, hanem egyből felhasználja a szervezetünk. Emellett a mézfogyasztás aktívabb életvitelre serkent, ami szintén az elhízás ellen hat.
    ...hogy a méz nem okoz fogszuvasodást? A méz fertőtlenítő anyagai gátolják a fogszuvasodás megindulását.
    ...hogy a méz maga a világ? Már ha hiszünk a maja indiánoknak, akiknek a nyelvében ugyan az a szó jelöli mindkettőt. Mítoszaik szerint ugyanis méhisten teremtette a földet. A méz egyébként szinte minden kultúrában megjelenik, a legősibb mézzel kapcsolatos leletek 16000 évesek!
    ...hogy a méz a történelem során mindig is különleges értéknek számított? Az adót, vámot és bírságot is meg lehetett fizetni mézzel és viasszal. A török fenyegetettség idején más értékét is kihasználták, a nándorfehérvári csatáról Bonfini ezt írta: "A várfokról a kőfalakat hágó ellenség nyakába egész kas méheket hányván le, megszégyenülve mentek el alóla a törökök." Még foglyokat is ki lehetett váltani mézzel, a XVI. századi budai piacon egy pint (kb. 1,5 liter) méz volt egy keresztény fogoly kiváltása.
    ...hogy a méhek Nobel díjat érdemelnek? A dolgozó méhek tánccal értesítik egymást a nektár, illetve a virágporforrás helyéről. Jelzik a táplálékforrás távolságát, irányát és mennyiségét is. Tánccal jelzik a vízlelő helyeket és tisztálkodási szándékukat (borbélytánc). Táncukkal a táplálékforrás és a kaptárt a Nap függőleges tengelyével összekötő egyenes által bezárt szöget jelzik. A tudósok eddig 15 féle táncot azonosítottak. E téren kifejtett munkásságáért K. von Frisch német prof. 1973-ban Nobel - díjat kapott!
    ...hogy a méz sosem romlik meg? A méz az egyetlen olyan élelmiszer, amely természetes állapotában sem romlik meg. Erre bizonyíték, hogy Tutankhamon sírjában is találtak ehető mézet!
    ...hogy a méz mindkét nemnél fokozza a termékenységet? A méz, illetve az egyéb méhészeti termékek is (proploisz, méhpempő) termékenységre kifejtett pozitív hatása már nagyon régóta ismert. Férfiak esetében a spermaszámot, és a spermiumok élénkségét növeli, nők esetében a teherbeesés valószínűségét segíti. Ezt a népi tudást a nyelvek is megőrizték. Közvetlenül az esküvő után következnek a mézes-hetek, mely kifejezés a legtöbb nyelvben tartalmazza a méz szót: honey-moon (angol), Lune de miel (fr.), Honigmond (német), Luna de miel (sp.), minas tou melitos (görög), yerach d'vash (héber), mah e asal (perzsa), stb.)

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!