A Föld és a víz

 Otthonunkat, a Földet „Kék bolygóként” is szokás emlegetni. Természetesen nem pusztán az űrből látható, alapvetően kékes színe miatt, sokkal inkább azért, mert felszínének megközelítőleg 71%-át víz borítja. Ennek a 71 %-nak nagy részét bolygónk óceánjai, tengerei, azaz a sós vizek adják; kisebb részét az édesvizek, melyeknek jól ismert, jól látható megnyilvánulási formái a folyók, tavak, mocsarak, felhőzet, illetve a hó,- és jégtakaró. Ám találunk itt bőven „láthatatlan” vizeket is, írásunkban ezeket és a földi víz lehetséges eredetét tekintjük át röviden.

Miért Földünk a Naprendszer egyetlen olyan bolygója, ahol az élet alappillére, a folyékony halmazállapotú víz megtalálható?

A földi víz eredetére többféle magyarázat létezik. Egyrészt a kb. 4,6 milliárd éve keletkezett bolygónk őslégköre tartalmazott vízgőzt, mely, miután a légkör hőmérséklete különböző okok miatt csökkenni kezdett, kicsapódott, hozzájárulva az ősóceánok kialakulásához. A kutatók egy része azonban úgy véli, mindez nem lett volna elegendő és vizsgálataik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy bizony érkezett ide „földönkívüli” víz is. Ugyanis az ifjú Földet meteorok, aszteroidák, üstökösök bombázták, melyek felszínükön jeget szállítottak, ami aztán itt is ragadt. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont itt, miért csak itt? Erre Földünk Naprendszerben elfoglalt helye ad magyarázatot. Jelenleg ez az egyetlen égitest, mely pont megfelelő távolságra helyezkedik el csillagunktól, a Naptól, az úgynevezett „élhető övezetben”. Ha kicsit közelebb volna, olyan meleg lenne a felszín, hogy minden víz elpárologna, ha pedig kicsit távolabb, akkor nem állna rendelkezésre folyékony halmazállapotban.

Nem látjuk, de mégis körülvesz?

Eredjünk most a „láthatatlan” vizeink nyomába egy kicsit, hol találhatjuk ezeket? Kezdjük odafentről, a légkörrel. Itt mindig van víz. A légköri víz egyik nyilvánvaló formája a felhőzet. Ám az atmoszféra tiszta, felhő mentes időbe is tele van vízzel, apró, szabad szemmel nem látható vízmolekulákkal. Ennek a víznek a mennyisége a Föld teljes édesvízkészletének kb. 0,04%-át, míg a teljes vízkészlet 0,001%-át teszi ki. Ha a légkör összes víztartalma egyszerre hullana le eső formájában, akkor nagyjából 2,5 cm mélységű „pocsolyává” változtatná a bolygót. S bár ez a légköri vízmennyiség csekélynek tűnik, mégis rendkívül fontos szerepet játszik az élet fenntartásában, hiszen ez az a víz, ami körbejárja a Földet, alá hull, majd egy része visszakerül a légkörbe vízgőz formájában, hogy aztán az egész folyamat elölről kezdődjön. Ha van víz a fejünk felett, kell, hogy legyen a talpunk alatt is! Ezek a felszín alatti vizek, melyek rendkívüli szerepet játszanak a földi élet fennmaradásában. Ez adja ivóvízkészletünk kb. 95%-át, ezzel öntözünk, itatunk, és innen jut a növények nagy része is vízhez. A talaj rétegeiben átszivárgó víz egy része táplálja a folyókat, tavakat is. A talajban, annak vízzáró rétegei között található vízkészletet annak elhelyezkedése alapján csoportosítják. A talaj felsőbb, úgynevezett telítetlen zónájában találjuk a talajvizet, mely a talajszemcsékhez kötötten, azok repedéseit, réseit részben kitölti (a talajszemcsék közötti hézagokat a vízen kívül levegő tölti ki). A növények nagy része általában ebből a rétegből jut vízhez. Mélyebben a porózus kőzetekben találjuk az úgynevezett rétegvizeket, a vízzáró rétegek (olyan kőzetek, amelyek kevéssé eresztik át a vizet) közötti rétegvizekből kutakon át nyerhetjük ki ezt a kincset (artézi vizek, mélységi vizek, termálvizek). Rendkívül fontos szerep jut pl. a karsztvizeknek, mely a karbonátos kőzetek üregeiben, járataiban halmozódik fel, illetve a földtani viszonyoknak megfelelően mozog és akár a felszínre is törhet (karsztforrások, karsztfolyók, karsztos patakok). A „láthatatlan” víz azonban nem csak a fejünk felett és a talpunk alatt van jelen, de ott van minden élő szervezetben, a növényekben, állatokban és bennünk, emberekben is. Vannak olyan élőlények melyek testének 90%-a vízből épül fel. A növényekben megtalálható víz nem csak azok létezése szempontjából fontos, de az egész bolygó víz-háztartása szempontjából is, hiszen párologtatásuk pl. párologtatásuk révén a szárazabb időszakban is jut némi víz a légkörbe, vagy éppen a vízmegkötő képességüknek köszönhetően a talaj nedvességtartalmát szabályozzák. Az emberi szervezetnek átlagosan 60%-a vízből épül fel. Természetesen a víz aránya a nemek, illetve az életkor szerint változik. A csecsemők, kisgyermekek teste jóval több vizet tartalmaz, mint egy felnőtt emberé.

	12-18 éves	19-50 éves	51 és idősebb
Férfi	52–66%	43-73%	47-67%
Nő	49–63%	41–60%	39–57%

	6 hónapos korig	6 hónapostól 1 évesig	1-12 éves
Csecsemők,  kisgyermekek	64–84%	57–64%	49–75%

 

A testünkön belül a szerveinknek is más-más arányban van szükségük vízre. Legnagyobb „vízfogyasztóink” az agyunk és a veséink, melyek működéséhez 80-85%-ban víz szükséges.

Szervek	Vízmennyiség (%)
agy, vese	80-85
szív, tüdő	75-80
izmok, máj, bőr	70-75
vér	50
csontok	20-25
fogak	8-10

De miben is segít nekünk a szervezetünkben lévő víz? Hozzájárul a sejtek megfelelő működéséhez, tulajdonképpen azok építőeleme. Szabályozza a test-hőmérsékletünket; részt vesz a sejtjeink számára fontos „élelem”, pl. a szénhidrátok és fehérjék szállításában; fontos szerepe van a testünk méregtelenítésében; az ízületek megfelelő működésében; a gerincvelő, az agy és más érzékeny szervek védelmében. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megfelelő mennyiségű vizet fogyasszunk naponta, mely férfiak esetében kb. 3 liter, nők esetében pedig 2,2 liter.

Források:

• Patrick W. Key et al.: Invisible water security: Moisture recycling and water resilience; Water Security
• Volume 8, December 2019, 100046 – 1-s2.0-S2468312419300057-main.pdf
• Sharon B. Megdal1: Invisible water: the importance of good groundwater governance and management; Clean Water (2018) 1:15 – s41545-018-0015-9.pdf
• https://www.scientificamerican.com/article/how-did-water-get-on-earth/
• https://www.nationalgeographic.com/science/article/141030-starstruck-earth-water-origin-vesta-science
• https://www.usgs.gov/special-topic/water-science-school/science/atmosphere-and-water-cycle?qt-science_center_objects=0#qt-science_center_objects
• https://www.usgs.gov/special-topic/water-science-school/science/how-much-water-there-earth?qt-science_center_objects=0#qt-science_center_objects
• https://www.earthsciweek.org/classroom-activities/soil-moisture
• https://www.usgs.gov/special-topic/water-science-school/science/water-you-water-and-human-body?qt-science_center_objects=0#qt-science_center_objects
• https://www.usgs.gov/special-topic/water-science-school/science/aquifers-and-groundwater?qt-science_center_objects=0#qt-science_center_objects
• http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/felszn_alatti_vizek.html
• https://www.medicalnewstoday.com/articles/what-percentage-of-the-human-body-is-water#where-in-the-body
• https://www.mozaweb.hu/mozaLibrary/85/30/00000123085/a9r_219a-d_wide_hq.jpg

Néhány gondolat az állattartásról

 „Azt hiszem, nem azért szeretjük az állatokat, mert nagyobb szeretetet kapunk tőlük, ez legföljebb tovább táplálja érzelmeinket. Nem is csak gyöngébb iránti szánalomból: egyébként is az ember ma hogy merhetne szánalomról beszélni, ha széttekint a világ vérző térképén? Háláról még kevésbé, noha az állatoki felbecsülhetetlen szolgálatokat tettek az embernek a történelem során. Gondolom ne is keresgéljünk tovább a sok számba vehető, racionálisok között, mert ezek alatt, nagyobb mélységben működik az érvényes válasz: az állat – s a növény – az utolsó kapocs, mely az embert a természethez fűzi. Az eleven világhoz, melybe kérve-kéretlenül beleszületett, s amely a keze nyomán lassan felismerhetetlenné torzul. Az állat szeretete: jelképes tiszteletünk az élet iránt” – vallotta Déry Tibor állatokról szóló egyik írásában (Szótlan barátaink, Natura, 1971)

Konrad Lorenz Nobel-díjas kutató az állattartás lehetséges buktatóira is felhívja a figyelmet. A Salamon király gyűrűje c. könyvében (Gondolat, 1976) így kezdi az Állatok, károk, bosszúságok c. fejezetet: „Hogy miért mesélek mindjárt az elején az állatokkal való együttélés árnyoldalairól? Mert annak mértéke, hogy ki mennyire kész elviselni ezeket a nehézségeket, ki mekkora áldozatra hajlandó, egyúttal mértéke annak is, hogy mennyire szereti az állatokat.” Persze nem mindegyik állat szeretőifjú fogja oly fékezhetetlen kíváncsisággal belevetni magát az állattartásba, mint Lorenz. Bizonyára szülei sem lennének olyan türelmesek és megértőek, mint az altenbergi diák szülei voltak, amikor a csemetéjük házi állatkertjének lakóitól elszenvedett károkat felfedezték. Sok állatfajt – például az ifjú Lorenz majmát – ma már nem is gondozhatná a lakásban.

-Miért ne tarthatnék majmot odahaza?- verhetné fel erre bármelyik ifjú olvasom. Ma már veszélyeztetett vadon élő állatfajokat szigorú törvények védik. Lorenz ifjúkorában még nem volt nemzetközi állatvédelmi megállapodás a majmok, ritka vadmacskafélék, trópusi madárritkaságok és hüllők fogságában való tartásáról. Azóta Magyarország is csatlakozott a ritka díszállatok kereskedelmét tiltó washingtoni egyezményhez, s így most már csak állatkertek szerezhetik be – egyre korlátozottabban – ezeket a kipusztulástól megmenti kívánt állatfajokat. A fogságban való tartás tilalma, illetve engedélyhez kötöttsége vonatkozik az 1982-benm hozott új természetvédelmi törvényünkben felsorolt valamennyi védett állatfajra, így az emlősök közül a korábban odahaza is gyakran tartott sünre, mókusra, pelékre, az azelőtt kalitkában gondozott erdei énekes madarakra (szinte valamennyi hazai madárra) a kétéltűek mindegyik hazai képviselőjére, (tehát a gőtékre, békákra egyaránt), ugyancsak az összes nálunk előforduló hüllőre) vagyis valamennyi kígyó és gyíkfajra, valamint a mocsári teknősre). A halak közül védett az apró termeténél fogva szobai akváriumba is alkalmas lápi póc, valamennyi csíkfajunk, a fehér foltú küllő és a selymes durbincs. Ezeket a védett fajokat természetesen állatkereskedéseink sem árusíthatják.

-Hát akkor mi az, amit tarthatunk, amit mi figyelhetünk meg odahaza?-kérdezheti az olvasó

No, azért az állatkedvelők szenvedélye számára még sok érdekes, szeretetre méltó, sok lebilincselő megfigyelést nyújtó állat kedvenc marad, amelyeket nemzedékek hosszú sora óta fogságban is sikerrel tenyésztenek, vagy külön állattenyésztő telepeken szaporítva, onnan juttatnak el az állatkereskedőkhöz. Állományukat többnyire régóta már csakis az ember gondos tenyésztő munkáját tartja fenn. Persze egy lelkes ifjú természetbarát számára már az a sok különös megjelenésű és érdekes életmódot folytató, nem védett kis vízi szervezet (búvárpók, hidrák, tegzesek, víziskorpiók, tócsarák, stb..) is temérdek megfigyelni valót szolgáltat, amelyet például a haleledel gyűjtés közben a hálóba kerítve, kis befőttes üvegekbe helyezve tanulmányozhat otthon.

A legtöbb kisgyermek figyelmét megragadják az állatkereskedések kirakatának élő „játékszerei”. Az állatok megfelelő, rendszeres gondozására azonban csak bizonyos életkoron túl alkalmasak a gyerekek. (1.táblázat)

Szóljunk végül a nekünk kiszolgáltatott „szótlan barátként” vállalt felelősség kérdéséről. Aki érző, eleven állatot vesz magához, annak kötelessége azt a fogva tartás legmegfelelőbb feltételei közt életben tartani, nevelni, rendszeresen gondozni. Ha valami ezt megakadályozná, az állatot és a felszerelést ajándékozza oda ( ha tudja, adja el) olyan állatbarátnak, aki annak további gondozását örömmel vállalja. Ha azonban olyan értelmes, gazdájához ragaszkodó állatról van szó, mint amilyen a családi falkához tartozó kutya, ezt a megoldást is csak szükség esetén válasszuk.

Az, hogy ki milyen állatot szerez magának, több körülménytől is függhet. Így többek közt attól is, hogy ki mennyi fáradozást hajlandó naponta állat kedvencére szánni, vagy a lármás szobatárshoz kinek milyen jók vagy rosszak az idegei; ki meddig van távol az otthonától és így tovább. A sikeres állattartáshoz nem elég a puszta lelkesedésünk, az állat szerető szívünk, ha a kedvenc gondozásához szükséges alapismeretek már előre nem sajátítjuk el, hogy ezzel a kedvünket szegő bosszúságot, szomorú kudarcokat eleve elkerüljük. Ma már valamennyi állat tartó kedvtelés kinőtt a tudományos ismeretre fittyet hányó dilettánság korszakából.

Kívánok valamennyiüknek igaz szívből jó egészséget és szótlan barátaink szerezte megannyi szép élményt!

Állatkedvelők kézikönyve Lányi György