A folyók a Föld felületére ható legfontosabb geológiai tényezők közé tartoznak. Miközben a Föld számos területén keresztülfutnak, erőteljesen alakítják a tájat. A felszínpusztító munkájuk következtében keletkezett üledék az óceánokba jut. Útjuk során meredek falú szakadékokat és magas partokat hoznak létre, völgyeket alakítanak ki és termékennyé teszik az időnként elárasztott területeket. Azokon a helyeken, ahol puha kőzet váltja a keményebb kőzeteket, zúgok és vízesések jönnek létre. Ha a tengerparti övezetben a torkolatnál sok üledék rakódik le, létre jöhet a delta - torkolat.A folyó fontos gazdasági tényező: Vizi útként országokat és azok iparvidékeit köti össze. A mellékfolyók és a főfolyó alkotta rendszer fontos víztároló a lakosság és az ipar részére. A folyók döntő láncszeme a víznek azon körforgalmában, amely a légkör és az óceánok között zajlik és amelyben a csapadék és a párolgás fontos szerepet játszik. A szárazföldre hulló csapadék legnagyobb részét a folyók szállítják vissza a tengerbe.
A folyók munkája
A folyóvíz medermélyítő munkája során mély barázdák jöhetnek létre. A letört, kimosott köveket a víz magával sodorja és más helyen újra lerakja. Ezt a jelenséget akkumulációnak (felhalmozódásnak) nevezik. A felhalmozódás erőssége függ a folyó esésétől és a vízmennyiségétől. Minél nagyobb az áramlási sebesség, annál nagyobb a víz szállító ereje.
Egy folyó az üledéket háromféle módon szállíthatja. Egyszer, mint meder menti hordalékot, amikor a részecskék a talajon csúsznak és gurulnak, időnként kisebb ugrásokat téve (szaltáció). Másszor, mint lebegtetett hordalékot, amely a víz turbulenciája segítségével lebegő állapotban marad és így utazik a vízben. Harmadszor, mint oldott szállítmányt. Az oldott hordalék a kőzetek kémiai mállásából származó anyagokat és a légkör alkotórészeinek az esővízzel a folyóba jutott összetevőt tartalmazza.
A szállítás során a kőzetdarabok gömbölyűre csiszolódnak,feldarabolódnak vagy feloldódnak. 20 km után még az ellenállóképes kvarcitok és gömbölyűek lesznek, ezért egy folyó alsó szakaszán a vízben már nincsen medermenti terhelés, hanem csupán lebegő terhelés és oldott anyagok.
Az ember az utóbbi időkben jelentős befolyást gyakorolt a szállított anyagok mennyiségére és minőségére. A gátépítések következményeként a lebegő anyagok visszamaradnak így az üledékterhelés csökken. A hordalék mennyisége viszont növekszik az erdők tarvágása, az egyes területek feltörése és az építkezések által kiváltott talajerózió következtében.
Az emberi tevékenység eredményeként évente több, mint 500 millió tonna anyag jut ilyen módon a világtengerekbe. Ebben az anyagmennyiségben többek között találhatunk még mérgező ipari hulladékot, oldott sókat és műtrágyát is.
Forrás: A Föld című könyv
Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!
