Jaguár
A jaguár (Panthera onca) az Új Világ legnagyobb macskaféléje és egyetlen tagja a Panthera nemzetségnek (üvöltő macska), mely az amerikai kontinensen él. A jaguár a harmadik legnagyobb nagymacskaféle.
A jaguárt csak az oroszlán (P. leo) és a tigris (P. tigris) előzi meg. Bár nem a legnagyobb macskaféle, neki van a legerősebb állkapcsa a feje méretéhez képest, ezt a tényt jó észben tartani, amikor azt tervezzük, hogy fogságba ejtjük és lefogjuk ezt az állatot.
A hím jaguár testsúlya 90-120 kg között van, a nőstényeké pedig 60-90 kg között, testméretüket tekintve nagy különbségek lehetnek közöttük. A jaguár a trópusi élőhelyek széles skáláján élhet, hegyvidéki erdőkben és nedves szavannákon, trópusi esőerdőkben és lombhullató erdőkben. A számontartott legnagyobb jaguárok a szavannákon élnek, még az erdős területen élő társaik általában kisebb méretűek.
A jaguár a legnagyobb macska a nyugati féltekén. A jaguárok izmos testű macskák, viszonylag rövid, tömör végtagokkal és széles mellkassal. A jaguár Dél-Amerika esőerdeiben él. Mexikó déli részén, Brazíliában, Argentínában, Costa Ricában, Paraguayban, Panamában, El Salvadorban, Uruguayban, Guatemalában, Peruban, Kolumbiában, Bolíviában, Venezuelában, Surinameban és Francia Guineában is élnek jaguárok. Élőhelyük az északi Texas, Új-Mexikó, Arizona vidékeitől a déli Kaliforniáig terjed, de populációik délebbre húzódtak. Helyüket ezeken a területeken átvették a pumák.
Élőhelye
A jaguárok leginkább a sűrű, nedves és nyirkos alföldi esőerdőket kedvelik. Kerülik a füves síkságokat és az időszakosan száraz erdőket.
Külső megjelenése
Táplálkozása
Étkezési szokásai nem teljesen ismertek. Mexikóban pekarikra vadászik, sok mexikói szerint minden pekari csorda eltart egy jaguárt, mely a csordából elcsellengőkkel táplálkozik. A jaguárok ezen kívül szarvasmarhára és nagy, talaj közelben előforduló madarakra is vadásznak. A jaguárok híresek arról, hogy olyan pusztítást végeznek a szarvasmarhák és lovak között, hogy a mexikói farmokon „tigrisvadászt" tartanak, aki megöli, vagy legalábbis elkergeti őket. A jaguárok szeretik a teknősbékák tojásait is, tavaszi éjszakákon kijárnak a tengerpartra, kiássák és megeszik a homok alá rejtett tojásokat.
Szaporodása és utódai
A jaguároknál nincs meghatározott párzási időszak, ez létrejöhet az év bármely szakában. Egy sor üvöltő „hívás" és vizelettel továbbított illatminta, mindkét nem részéről segíti a szerelmes hímet, hogy megtalálja a fogékony nőstényt. Párzás után a hím és a nőstény elválnak, a szülői feladatok a nőstényre várnak. Átlagosan 1-4 kölyök születik egy alomban, vakon, 1-1,20 kg súllyal, 95-105 napos vemhesség után. A kölykök hat hónapos korukig az odúban maradnak, ahol születtek. Bundájuk gyapjas, a felnőttekéhez hasonló mintázattal, bár a felnőttek bundájának alapszíne visszafogottabb. A kölyköket 3 hónapos korukban választják el, ettől fogva elkísérik anyjukat a vadászatokra, egészen két éves korukig, amikor elmennek, hogy saját területet foglaljanak maguknak.
Védettségi helyzete
Dél-Amerikában nagy az erdőirtás mértéke és az erdei élőhelyek töredezettsége elszigeteli a jaguárpopulációkat, így ezek sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve az emberek részéről. Az emberek versenyeznek a jaguárokkal a prédáért. A jaguárokat gyakran lelövik, az őket védő törvények ellenére. Mivel a jaguár pusztítja a szarvasmarhát, a tenyésztők irtják őket, mint kártékony fajt. A jaguárfaj emberrel szembeni sebezhetőségét bizonyítja eltűnése az 1900-as évek közepétől az USA dél-nyugati részéről és Mexikó északi részéről. Kereskedelmi célú vadászata és befogása prémjéért drasztikusan csökken az 1970-es évektől, amikor az állati prém-ellenes kampányok és a CITES-ellenőrzések fokozatosan leállították a nemzetközi piacokat.
CITES az IUCN 1-es függelékében: mérsékelten veszélyeztetett. A jaguár nemzeti szinten is teljesen védett a legtöbb tartományban, vadászata tilos Argentínában, Brazíliában, Kolumbiában, Francia-Guyanában, Hondurasban, Nicaraguában, Panamában, Paraguayban, Surinameban, az Egyesült Államokban, Uruguayban és Venezuelában, valamint vadászati korlátozások vannak érvényben Brazíliában, Costa Ricában, Guatemalában, Mexikóban és Peruban. A faj előfordul védett területeken is. Élettartama: 20-22 év. Az emberevők: a jaguárok hírhedtek arról, hogy emberevők. Mégis, számos történet szól arról, hogy az embert mérföldeken át kíséri egy magányos jaguár, ez azt sugallja, hogy az állat inkább kikíséri területéről az embert, nem pedig vadássza, zsákmányként. Amazóniai indiánok elbeszélése szerint a jaguárok néha kijönnek az erdőből, hogy a falusi gyerekekkel játszanak. Sok ősi amerikai kultúrában tisztelik a jaguárokat. A maják szerint a jaguár, az alvilág istene, segítette a Napot éjjel a föld alatt utazni, biztosítva új felkelését minden reggel.
forrás: Háziállat.hu
Gepárd
A gepárd Afrika 5 legnagyobb nagymacskája közé tartozik, egy lenyűgöző macskafaj. Ez az állat egyike a legnagyobb macskáknak és nagyon jól tűri, ha az emberek betolakodnak a környezetébe és megfigyelik őt. A gepárdot a többi foltos nagymacskától hajlékony teste, kis feje és nagyon hosszú lába különbözteti meg. Ezek a tulajdonságai és erős tüdeje következtében a gepárd kiválóan jó sprintelni.
Életmód
A hím és nőstény gepárd életmódja teljesen különböző. Kölykeiről a nőstény 20 hónapos korukig gondoskodik, egyébként magányosan él. A többi gepárddal nem agresszív, támadás helyett inkább enged. Nem védi revírjét sem, amely más nőstényekével átfedheti egymást.
A hím ezzel szemben ritkán él egyedül. Két-három fős, kizárólag hímek alkotta csoportban él és vadászik. A csoport állhat egy alomban született testvérekből, akik egész életükre együtt maradnak.
Minden hímcsapat féltve őrzi territóriumát, aminek határait vizelettel jelöli. Ha más hímek behatolnak egy ilyen csoport területére, a csoport megküzd velük, ekőzben néha meg is ölnek egy-egy betolakodót.
A nőstény is bocsát ki szagokat, hogy párzási készségét mutassa. Miután a hím érzékeli a szagot, a pár meghatározott hangokat hallatva kezd kommunikálni egymással.
Afrika, egyik legnagyobb macskája
Tudományos neve Acinonyx jubatus, mely a görög akaina- tüske és onyx- karom szavakból ered. Ez a név az állat lábára utal, melyen a karmok hüvely nélküliek. A jubatus a latinból származik, fejdíszt, sörényt jelent, mely nyakszirti fejdíszére, hosszú szőrére utal.
A kutatók szerint a jégkorszak során, 10.000 évvel ezelőtt majdnem a teljes gepárd-állomány kipusztult, és a ma élő 12.000 gepárd mind egyetlen nősténytől származik, éppen ezért genetikailag sérülékenyek. A gepárdok 10%-a fogságban él, a törvénytelen vadászatok következtében a természetben ma már csak a Szahara déli részein lelhetőek fel.
Külső megjelenés
Rövid távon a leggyorsabb állat az egész világon, és egyben a legelegánsabb macskafaj. Gyönyörű, pöttyös bundája van, magas, karcsú, farka hosszú. Teste rendkívül karcsú, hosszú és vékony lábai pedig magasan a föld fölött tartják. Mellkasa mély, csípője keskeny. A hát kissé homorú, a hátsó fertály alacsonyabb a vállaknál. Feje kerekített, orra rövid. Viszonylag kicsi és kerek fülei vannak, melyek távol állnak egymástól. Szemfogai kicsik.Szőrzete rövid, kivéve az arcát határoló szőrzetet, és sörényét. Mellét és hasát puha szőrzet borítja. Sárgásbarna színű, kis fekete pöttyökkel, hasa fehér, farka fekete fehér gyűrűs, füle hátsó része, szája és orra fekete, jellegzetessége a könnycsepp alakú folt az orra mentén. A fiataloknak hosszú, selymes bundájuk van (fekete, halvány pöttyökkel). Ez a macska gyorsaságra lett teremtve, a különleges mancsokkal és félig visszahúzható karmokkal kitűnően kapaszkodik, hosszú, nehéz farka pedig kormányként működik és az állat egyensúlyát szolgálja. Ez a sebesség viszont gyorsan kimeríti őt, maximális sebességét, a 115 km/h-t csak 300 méteren át tudja fenntartani.
Szaporodás
A gepárdoknak nincs megszabott párzási idejük. Bármely évszakban születhetnek kölykeik. Párzás után a hím elhagyja a nőstényt, aki egyedül neveli fel kicsinyeit.
A kölykök rejtett helyen jönnek a világra. Az első tizenegy napon vakok és gyámoltalanok. Amikor kinyílik a szemük, anyjuk néhány naponként új rejtekhelyre viszi őket. Később a kölykök már maguk követik őt.
A kölyköket körülbelül három hónapos korukban választja el az anyjuk, akit ezután minden vadászatra követnek, vagy megossza velük a zsákmányt. 13-20 hónapos korukban elhagyják anyjukat, de még néhány hónapig együtt maradnak.Először a nőstények szélednek szét - mindegyikük új helyen keres magának vadászterületet. A hímek együtt maradnak, de ők is elhagyják szülőhelyüket. A fiatal gepárdok 2-3 évesen válnak ivaréretté.
Gondoltad volna?
- A gepárdot az ember már időszámításunk előtt 3000-ben is idomította vadászatra.
- Régebben Angliában kutyaversenyeken a gepárdokat agarakkal versenyeztették.
- A gepárd álló helyzetből körülbelül 3 másodperc alatt képes felgyorsulni legnagyobb sebességére.
Fontosabb jellemzői
- Testméretek
- Testhossz: fej-törzs 130-150 cm, farok 60-80 cm
- Testtömeg: 30-60 kg
Szaporodás
- Ivarérettség: 2-3 éves korban
- Párzási időszak: egész évben
- Vemhességi idő: 90-95 nap
- Alomnagyság: legfeljebb 5, általában 2-4
Életmód
- Viselkedés: a nőstények magányosan, a hímek kisebb csapatokban élnek
- Táplálék: különböző gazellafajok, de nyulak, rágcsálók és néha zebrák is
- Élettartam: vadon körülbelül 12 év, fogságban hosszabb
Rokon fajok A gepárd veszélyeztetett alfaja, az Acinonyx jubatus venaticus, Ázsiában él.
Előfordulás Túlnyomó részben Dél- és Kelet-Afrikában, Közép-Keleten és Délkelet-Ázsiában.
Táplálék és vadászat
A gepárd patásokra - például kis antilopokra és gazellákra -, nyulakra, fiatal varacskos disznókra és madarakra vadászik. A legtöbb nagymacska lesben áll, úgy várja az előtt elvonuló zsákmányt, amit azután hirtelen ugrással leteper. A gepárdnak msá vadásztechnikája van: amikor zsákmányt akar szerezni magának, először lopva megközelíti a nyájat. Azután a megfelelő pillanatban előbújik. Ettől a nyáj megriad és szerteszét szalad, a gepárd pedig kiszemel egy, a csapattól leszakadt állatot és üldözőbe veszi. Mivel jó vágtázó, általában még a magánál nagyobb állatokat is egy percen belül el tudja kapni. Ha ennél hosszabb ideig kell üldöznie zsákmányát, rendszerint feladja a küzdelmet.
A gepárd főként nappal vadászik, amikor más ragadozók alszanak. Ezt a törékeny felépítésű macskafélét ugyanis a többi ragadozó könnyen megijeszti vagy elüldözi. A gepárdot még a keselyűk is el tudják űzni.
Vadászterület
Mint a legtöbb macska, az áldozat torkát veszi célba, melyet karmaivall szorít le. A kimerült préda oxigén hiányában hamar elpusztul. Nagyon nagy területetek ural, akár 80 km²- t is. Otthona mérete a terep típusának és az eledelhez való jutásnak függvényében változik. A Serengeti síkságon például a gepárdok vándorló vadakkal táplálkoznak, ezért területük 800 km² is elérheti.
A királygepárd
Paul de Bruyn, Afrikai nagymacska-szakértő megjegyezte, hogy 1927-ben R I Pocock a londoni állattani társaság kutatója azt hitte, hogy egy új fajt pillantott meg Zimbabwe területén. Ennél a típusnál a háton lévő pöttyök csíkokká olvadtak össze. 1926- ban ezt a típust Al Cooper hadnagy Acinonyx rex- nek nevezte el, Pocock azonban felfedezte, hogy nem egy külön fajról van szó, hanem az eredeti faj egy változatáról. Egyedi mintája miatt az A. rex, közismert nevén a királygepárd lett.
Fogságban való tenyésztése
1981- ben született meg fogságban az első királygepárd a De Wildt Cheetah Centre- ben a Dél-afrikai Köztársaság észak-nyugati tartományában. Ezt a központot 1971- ben alapították, és azóta közel 500 gepárd kölyök született. Ez nagyon nagy fejlődést jelent azokhoz az időkhöz viszonyítva, mikor gepárd populáció Dél-Afrikában kevesebb volt, mint 700. Mesterséges megtermékenyítéssel is próbálkoznak, hogy a fajt megmentsék a kipusztulástól!
Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése