Növényi kártevők

  
 Nem létezik olyan növénybarát aki ne bosszankodott volna legalább egyszer a takácsatkák, ugróvillások, pajzstetvek, stb. miatt. Egyesek nem túl veszélyesek, mások viszont elpusztíthatnak egy növényt, vagy az egész gyűjteményt. Mint tudható a kártevők legyengítik növényeinket és a fertőzésekkel szemben fogékonyabbá teszik, a betegségeket növényről növényre terjesztik.

    Virágainkat, szobanövényeinket rendszeres időközönként ellenőriznünk kell, hogy nem találhatók-e rajtuk kártevők, nem támadta-e meg valamilyen növénybetegség őket. A kártevők és a különböző betegségek ellen a legjobb védekezés a megelőzés. Amennyiben növényeinket rendszeresen és megfelelően ápoljuk, gondozzuk, azzal erősítjük természetes ellenálló képességüket, így egy esetleges fertőzést könnyebben átvészelnek. Igyekezzünk még a fertőzés korai szakaszában felfedni a problémát. Néhány darab kártevővel még egészen könnyen el lehet bánni, viszont, ha elhanyagoljuk növényeinket és hagyjuk, hogy a kis kártevők elszaporodjanak akkor sokkal nehezebb dolgunk lesz velük. Ezért növényeinket rendszeresen és alaposan vizsgáljuk át, akár nagyítót is használva, hogy még idejében felfedezzük az esetleges kártevőket. A növényeket ne tegyük, vagy ne ültessük túl közel egymáshoz, csak olyan távolságban legyenek, hogy leveleik éppen összeérjenek. Az újonnan vásárolt növényeinket már a vásárláskor alaposan vizsgáljuk meg, majd 2 hétig tartsuk karanténban, és csak ezt követően, újabb alapos átvizsgálás után tegyük a többi növény közelébe.

Nézzük tehát mik is károsíthatják növényeinket:

• Takácsatka: Előfordul a zöld növényeken és egyes kaktuszokon. A magas hőmérséklet és a száraz levegő segítik elő terjedését. Mivel nagyon aprók, szabad szemmel csak akkor vehetők észre, mikor már a "hálót" szövik a levelek között. A kaktuszok csúcsát támadja meg a leginkább, itt az vehető észre, hogy a növény teteje világosbarna lesz. A zöld növényeken pedig a levelek fonákján és a friss hajtáscsúcsokon található. Különböző atkaölőszerek kaphatók a gazdaboltokban, ezekkel kell permetezni az összes növényt amely túl közel áll egymáshoz (mivel nagyon hamar terjed egyikről a másikra), 2-3 hétig, hetente kétszer.

• Levéltetvek: Léteznek szárnyas és szárnyatlan levéltetvek, amelyek majdnem minden szobanövényt megtámadhatnak. A növények fiatal hajtásait kedvelik, sőt a virágokat és a bimbókat is. Védekezésül különböző spray, folyékony vagy por formájában kapható kártevők elleni szereket kell vásárolni és 1-2 hétig permetezni az összes növényt.

• Ugróvillás: Egy rovar a sok közül amelyik nem tesz károkat növényeinkben, tehát csak akkor érdemes a földet permetezni ha valakit zavar ottlétük. Kis fehér rovarok amelyek szerte ugrándoznak mikor megöntözzük növényünket. Ha nem nagyon vizes a földlabda, maguktól is kihalnak, ezért inkább jobb szárazabban tartani növényeinket.

• Földigiliszta: Komposzt vagy kerti föld használata esetén fordulnak inkább elő. Ezt megelőzendő jó a komposztot átnézni mielőtt felhasználjuk és kivenni belőle az esetleges hívatlan vendégeket, a kerti földet pedig ki kell főzni, így kipusztulnak a giliszták.

• Üvegházi molytetű: Az üvegházi molytetű is melegkedvelő, tehát hamarább terjed meleg környezetben. Sőt, eléggé hamar is, mivel könnyedén átrepül egyik növényről a másikra, ezért nagyon ajánlatos az összes növényt permetezni tetű ölő szerrel, másképpen mindhiába volt fáradozásunk. Ebben az esetben is jó 2-3 hétig permetezni, hogy az összes lárva ami még idővel kikelt volna, elpusztuljon. A legjobban vonzza az üvegházi molytetűt a Fuchsia. Okosabb lemondani erről a növényről, mint hetekig kínlódni a többi összes növényünk tisztogatásával!

• Pajzstetű: A meleg, száraz levegőjű helyiségeket szereti, mint sok más kártevő. Fiatalkorában, lárva állapotában még tud mozogni, de miután kifejlődött a pajzsa, már egy helyben marad, szívogatva a levelek nedvét. Ellepi a levélszínt és a fonákot is egyaránt. Permetezéssel nincs nagy esély megszabadulni tőle, mivel a pajzs vési a méreg ellen. Kézzel, vagy valami olyan eszközzel ami nem sérti meg a növényt le kell őket szedegetni egyenként. Utána pedig letörölni a levelekről a ragacsos váladékot is amit a pajzstetű termel.

• Gyökértetű: Leggyakrabban broméliákon, kaktuszokon, pálmákon és hagymásokon fordulnak elő. Nehéz tőlük megszabadulni, mivel minden egyes megtámadott kaktuszt külön ki kell venni a cserepéből, földjét kimosni gyökerei közül, tetű ölő szerben tartani 10-20 percig, utána 1-2 napig ajánlatos levegőn tartani a növényt, csak ezek után lehet újraültetni. Egyszerűbb módot fedeztem fel amit bárki kipróbálhat. A kaktuszokat otthagyom a cserepükben, viszont dupla adag rovarölő szerrel öntözöm meg földjüket. Persze ezt csak nyáron lehet megtenni. A legjobb ősszel az utolsó öntözések során megelőzendő minden kaktuszt jól belocsolni tetűk elleni szerrel. Így télire meg lesznek védve a kártevők ellen.

• Vincellérbogár: A vincellérbogár éjjel támadja a növényeket amelyek a szabadban vannak, nappal a talajban rejtőzik. Maga a bogár nem annyira veszélyes - a levelek széleiből rág ki bizonyos részeket, viszont lárvája a gyökereket támadja meg, ezáltal a növények fonnyadnak, gyengén fejlődnek. Vincellérbogár előfordulhat a szabadban tartott dézsás növényeknél, azáleánál, kankalinnál, fuksziánál, rózsánál, gumós begóniáknál, ciklámennél. A bogarakat késő este zseblámpa segítségével összegyűjthetjük, a lárváktól viszont csak úgy szabadulhatunk ha a megtámadott növényeket átültetjük és eközben jól megvizsgálva földlabdájukat, a lárvákat megtalálva elpusztítjuk őket. Vagy a földet itassuk át szisztematikus inszekticiddel és átültetéskor tegyünk Gamma-H CH-port az friss földbe.

• Házatlan csigák: Leggyakrabban a kertben fordulnak elő, onnan viszont előkúszhatnak éjjel egészen az udvaron tartott növényekig is. Nappal a növények cserepe alatt húzódnak meg vagy más árnyékos helyeken, éjjel pedig előszeretettel fogyasztják a növények friss leveleit. Leggyakrabban a friss hajtásokat kedvelik, ezzel tönkretéve a növényeket. Ezüstös nyálkacsíkjuk után azonosíthatók a legbiztosabban. Különböző csigák elleni szereket lehet ma már kapni a gazdaboltokban, amelyeket ha a növények köré szórunk, a csigák átkúszva a szemecskéken, elpusztulnak még a növényhez való hozzáférésük előtt.

• Enchytraeidák és földigiliszták: Csak akkor találkozunk e kártevőkkel, ha növényeinket a szabadban (a földön) tartjuk év közben vagy ha a felhasználandó kerti földet vagy komposztot nem fertőtlenítettük. A növényekben csak akkor okoznak kárt, ha nagy számban szaporodnak el egy cserépben, megtámadva a növény hajszálgyökereit. Könnyebben össze lehet szedni őket a földlabdáról, ha a növényt jól meglocsoljuk, ilyenkor kibújnak maguktól a föld tetejére. Káliumpermanganátos oldattal is lehet öntözni, erre is előbújnak a giliszták.

• Ezerlábúak: Csak akkor akad gond velük, ha nem fertőtlenített kerti földet vagy komposztot használunk fel. A hajszálgyökereket támadják meg, így a növény nem fejlődik szépen, sőt, el is pusztulhat. Védekezni ellenük csak úgy lehet, ha a földlabdát alaposan átpásztázzuk és minden egyes ezerlábút eltávolítunk belőle, ezért inkább használjunk mindig fertőtlenített földet.

• Hernyók: A szabadban tartott növényeken fordulnak elő, a levelek fonákain. A kertekben pedig a talaj felső rétegeiben is találunk belőlük ásás közben. Előszeretettel rágnak lyukakat a levelekben. Nagyobb a kár mikor a hernyók selyemszálaikat kezdik szőni, így összehúzva a leveleket, virágokat, fiatal szárakat. A védekezés ellenük egyszerű: össze kell gyűjteni a levélfonákokról és megsemmisíteni, ha nem akarjuk, hogy visszamásszanak növényeinkre.

• Aknázólégy: E kártevő lárvái a növények leveleiben élnek, járatokat „fúrva". Megtámadhatják a fuksziát, muskátlit, a cserepes krizantémot, kankalint és a cserjés margitvirágot. A nagyon fertőzött leveleket vágjuk le. Azokat pedig amelyek még megmenthetőek, nézzük meg figyelmesen és a bennük levő lárvákat nyomjuk agyon, lehetőleg úgy, hogy a levelet ne sértsük túlságosan meg.

• Gyászszúnyog: Nedves földben telepednek meg, lárváik a magoncok és a dugványok fiatal gyökereit és a hajtások töveit lepik el. A lárvák fehéres színűek, ezért elég könnyen észrevehetők, ha kibújnak a talaj tetejére, különben nem. Sárga rovarfogó lapokkal lehet védekezni ellenük, viszont nem annyira veszélyes kártevők ha nem szaporodnak túlságosan el. Szisztematikus inszekticiddel is locsolhatjuk a növények földjét, ettől hamar elpusztulnak.

• Levél és fonálférgek: A nedvesség segíti legjobban terjedésüket. Páfrányféléket, krizantémot, kankalint, begóniát, és néha különféle dísznövények gumóját, hagymáját támadhatják meg. Mivel annyira kicsik, hogy szabad szemmel nem láthatók, csak akkor vehetők észre, mikor már megtámadták a leveleket. A talajban lakoznak és könnyen "felmásznak" a vízzel permetezett növényekre és belefúrják magukat a virágokba és hajtásokba. A megtámadott leveleken foltok keletkeznek az erezet körül. Ezek először kivilágosodnak, majd barnulnak, végül megfeketednek, a hajtáscsúcsok rendellenesen nőnek. Egyszerű a védekezés e kártevők ellen: A fentebb felsorolt növényeket ne permetezzük megelőzésként.

• Ászkák: A nedves környezetet, árnyékos helyeket kedvelik. Nem veszélyes kártevők, alkalmanként viszont megtámadhatják a növények gyökereit és a leveleket is. Inkább az év közben kint tartott növényekre kell vigyázni, nedves ruhát lehet tenni a cserepek közelébe amely alá éjjel az ászkák összegyűlnek. Nappal össze lehet őket gyűjteni és vagy kitenni a kertbe, vagy elpusztítani.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!