2020. december 15., kedd

Tulipánfa


    Mint a címben is látható, a cikk a Tulipánfáról szól. Egy nagyon ritka fa melyből az országunkba 4 db található, az egyikük pl.: Sásdon. Több méter magasra megnő, terebélyes lomb, tulipán formájú levelek. De mit is lehet tudni e gyönyörű és ritka fáról?

Sokan helytelenül a liliom fát hívják tulipánfának. 

    Csak, hogy a liliomfa vagy magnólia a liliomfélék családjának névadó nemzetsége. A liliomfák az egyik legkorábban megjelent zárvatermőcsoport mai képviselői. Törzsük nem sokkal a föld felett elágazik, és legalábbis eleinte bokrosan nő. Fordított tojás alakú, de a végén kihegyesedő leveleik hetekkel a virág után hajtanak ki; száraz időben a szélük megbarnul és összepöndörödik. Színpompás, nagy, a lilioméhoz, illetve a tulipánéhoz hasonló alakú virágaik miatt számos fajukat termesztik. 
    Akármilyen közeli rokon is e két fa, s akármennyire is tartozik mind kettő a liliomfélék családjába nem összetévesztendő. A valódi az amerikai tulipánfa a liliomfa-virágúak rendjébe tartozó dísznövény. Nevét líra alakú leveleiről és tulipánra emlékeztető virágjáról kapta. Gyakorta nevezik helytelenül liliomfának, pedig nem tartozik a liliomfák nemzetségébe, és azoktól eltérően nem virágaival, hanem dús lombjával díszíti a kerteket. A mindössze két fajt tartalmazó liliodendron nemzetség másik faja a kínai tulipánfa.
    Eredeti élőhelye Észak-Amerika keleti része, emellett Indiana, Kentucky, Tennessee államok hivatalos fája és a floridai babérlombú erdők egyik legmeghatározóbb növénye. Elsősorban az Egyesült Államok erdészeteiben erőteljesen telepítik, de egy kísérleti telepítése a Rába árterén, Ivánc mellett is van. Bár jó haszonfa, de itt nálunk Magyarországon inkább nagy díszértéke miatt kedvelik. Több évszázados, óriási példányait a világ számos arborétumában megtalálhatjuk. 
    Erőteljesen, terebélyesre növekedő, lombhullató fa. Őshazájában magassága megközelítheti a 60 métert, törzsének átmérője elérheti a 3 métert; Európában ültetett példányai többnyire 9–25 m magasra nőnek. A fiatalabb fák lombozata szabályosan kúpos, az idősebbeké felül szabálytalanul kiszélesedik. Kérge szürke, hosszant repedezett. Gyökerei húsosak és sérülékenyek. Lúdtalp, mások szerint tulipán (véleményem szerint inkább tulipán) alakú leveli ősszel sárga, aranysárga árnyalatokra színeződnek. Levele 12–20 cm hosszú, levélszára 7–10 cm-es. A levelek hosszú nyele miatt folyton rezgő leveleivel a fa a kert látványos színfoltja. Fájának külső része tört fehér, belső része halvány zöld, vékony sötét csíkozással. Virága 5-8 centiméteres, tulipán alakú, zöldes fehér vagy sárgás színű virágainak belsejében narancs piros a rajzolat. A kétivarú virágok sok nektárt termelnek. 
    Mivel zömük a fák magasabb ágain nyílik, nem feltűnőek. Termése hegyes kúp alakú, tobozra emlékeztető. Terméseiben sok magot érlel, és ezeket a szél a fa magasságának 4–5-szörösére is elsodorhatja.Napos oldalon érzi jól magát, valamint vízzel jól ellátott talajt igényel és kedveli a tápanyagban gazdag, enyhén savas környezetet. Az átültetésre nagyon érzékeny. Virágai nyáron, a teljes kilombosodás után nyílnak. Az érett termés ősszel pikkelyenként hullik a földre; egy része akár télen is az ágon maradhat. Magjai 4–7 éven át életképesek. A fiatal fák tövét megrághatják a nyulak, továbbá sajnos a vadszőlő ránőve elpusztíthatja az egyedeket.
    Ha lehet ettől óvjuk meg a fát, hisz ténylegesen kevés ilyen fa van országunkban. A magvait több madár és rágcsáló is szívesen fogyasztja. Ki gondolná, hogy a dinoszauruszok korából maradt ránk a tulipánfa. Valóságos molekuláris kövület az amerikai tulipánfa genomja: amerikai kutatók megállapították, hogy a növényfaj információt hordozó örökítőanyaga a dinoszauruszok kora óta többé-kevésbé változatlan. 
    Az Indianai és az Arkansas-i Egyetem tudósai a fa mitokondriális DNS-ét szekvenálták, és rájöttek, hogy az Egyesült Államokban honos növény mutációs rátája az egyik legelnyújtottabb az élő szervezetek között, ami azonban nem befolyásolja génjeinek a működését. A BMC Biology című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint a faféle örökítő információjában bekövetkezett jelentéktelen módosulások folyamata kétezerszer lassúbb, mint az emberében. 
    A DNS-bázispárok sorrendjének a meghatározásánál a kutatók felfedeztek olyan géneket is, amelyekről azt hitték, hogy a virágos növények 200 millió évre visszanyúló evolúciója során mind egy szálig "elvesztek". "Ebből kiindulva azt mondhatjuk, hogy a tulipánfa genomja kövületté dermedt az idő börtönében" - magyarázta Jeffrey Palmer, a tanulmány egyik szerzője. A tanulmányt ismertető BBC New s hírszolgálatnak nyilatkozó Ian Small, a Nyugat-ausztráliai Egyetem tudósa, aki személyesen nem vett részt a szekvenálásban, azt mondta, hogy az amerikai kutatók munkája "roppant fontos ablakot nyit a múltra".
Szavai szerint a roppant lassú mutációs rátának köszönhetően a "fosszilizált" genom segítségével feltárhatják, hogyan néztek ki és miként működtek a mitokondriumok, amikor a virágos növények kifejlődtek, majd elterjedtek a földön a dinoszauruszok korában. A mitokondrium a sejt erőműve, az energia előállításáért és elraktározásáért felelős szervecske. Az előállított energiát makromolekulák formájában tárolja a sejt számára. A LINKRE kattintva megtekinthető a Tulipánfa Fotó albuma.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

gyakorlati tanácsok biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében

Gyakorlati tanácsok a biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében! Itt van néhány egyszerű, de hatékony lépés, ami...