Pelmakultúra

    Nagyon sokáig nem is hallottam a permakulturális gazdaságról, egészen addig amíg egy délután a rádiót hallgatva felfigyeltem e tevékenységre. Sajnos nem voltam akkor elég figyelmes, mert sem az interjú alany nevét nem tudtam, sem pedig azt, hogy miről is volt szó pontosan; csak erre az egy szóra lettem figyelmes: Permakultúra. Így igyekeztem utána járni a dolgoknak. A Wikipédia szerint a Permakultúra jelentése a következő:

    A permakultúra eredetileg az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan tervezése majd kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.

    Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-as években szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméleti alapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren, valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egy sor publikációjukban. A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:

„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”

 A permakultúra három etikai alapvetése:

• a földi bioszféra védelme
• az emberek védelme
• a javak igazságos elosztása

A David Holmgren által összerendezett 12 fő alapelv:

1. Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
   
   
   
2. Gyűjtsd össze és tárold az energiát
3. Érj el hozamot
4. Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
5. Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
6. Mindent hasznosíts / ne termelj szemetet
7. Tervezz a mintáktól a részletekig
8. Elkülönítés helyett törekedj egységre
9. Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
10. Használd és becsüld a sokféleséget
11. Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
12. Figyeld a változást és használd ki kreatívan

A permakultúra alapelveiről részletesen ír a Magyar mezőgazdaság is, melyet érdemes elolvasni.

A permakultúra nemcsak gazdálkodási forma, hanem életmód és filozófia is egyben, amit érdemes tanulnunk és megélnünk életünk minden területén. Az egyik megfogalmazás közel áll a kertészettel, mezőgazdasággal foglalkozók számára:

A permakultúra az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszer, ami folyamatosan és szukcesszíven fejlődik. Az ember és környezetének harmonikus integrációja, amely energiát, élelmet és lakóhelyet biztosít számára.

A permakultúrális kert tervezésének folyamata:

1. Felmérés →vázlat a meglévő állapotokról, mik az igények/elképzelések, milyenek az anyagi lehetőségek, mennyi a ráfordítható idő....A megfigyelés megadott szempontok alapján történik. Víz, talaj, növényzet, éghajlat, domborzat, állatvilág, hőmérséklet, stb.
2. Analízis → összegyűjtött információ elemzése, terület zónákra osztása, annak gyakori vagy ritkán használtsága alapján. Zónák, szektorok
3. Tervezés → A terv részei a meglévő állapot, szektorok, zónák, vízrendszer, közművek, stb
4. Megvalósítás→ Elképzelések átültetése a gyakorlatba
5. Fenntartás → 12. elv alapján újra kell gondolnunk, és a változást kreatívan használnunk