Nagyon sokáig nem is hallottam a permakulturális gazdaságról, egészen addig amíg egy délután a rádiót hallgatva felfigyeltem e tevékenységre. Sajnos nem voltam akkor elég figyelmes, mert sem az interjú alany nevét nem tudtam, sem pedig azt, hogy miről is volt szó pontosan; csak erre az egy szóra lettem figyelmes: Permakultúra. Így igyekeztem utána járni a dolgoknak. A Wikipédia szerint a Permakultúra jelentése a következő:
A permakultúra eredetileg az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyan tervezése majd kialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annak szükségletei, általa nyújtott hasznok, és alapvető tulajdonságai által összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a hulladék, az energia-, valamint az emberi munkaerő szükséglet minimalizálásával valósul meg.
Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriai gazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-as években szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméleti alapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren, valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egy sor publikációjukban. A permakultúra kifejezés a "permanent agriculture", vagyis állandó mezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill Mollison szerint:
„A permakultúra olyan mezőgazdasági termelő rendszerek tervezése, és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával. Az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja, mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást és egyéb anyagi, és nem anyagi szükségleteit.”
A permakultúra három etikai alapvetése:
- a földi bioszféra védelme
- az emberek védelme
- a javak igazságos elosztása
A David Holmgren által összerendezett 12 fő alapelv:
- Figyeld meg és válj cselekvő részesévé a természetnek
- Gyűjtsd össze és tárold az energiát
- Érj el hozamot
- Gyakorolj önmérsékletet és figyelj a visszajelzésekre
- Használd és értékeld a megújuló forrásokat és szolgáltatásokat
- Mindent hasznosíts / ne termelj szemetet
- Tervezz a mintáktól a részletekig
- Elkülönítés helyett törekedj egységre
- Használj kisléptékű, lassú és fokozatos megoldásokat
- Használd és becsüld a sokféleséget
- Becsüld meg a szegélyeket és hasznosítsd a peremterületek adta lehetőségeket
- Figyeld a változást és használd ki kreatívan
A permakultúra alapelveiről részletesen ír a Magyar mezőgazdaság is, melyet érdemes elolvasni.
A permakultúra nemcsak gazdálkodási forma, hanem életmód és filozófia is egyben, amit érdemes tanulnunk és megélnünk életünk minden területén. Az egyik megfogalmazás közel áll a kertészettel, mezőgazdasággal foglalkozók számára:
A permakultúra az ember számára hasznos növények és állatok ökológiai kapcsolathálózatán alapuló rendszer, ami folyamatosan és szukcesszíven fejlődik. Az ember és környezetének harmonikus integrációja, amely energiát, élelmet és lakóhelyet biztosít számára.
A permakultúrális kert tervezésének folyamata:
- Felmérés →vázlat a meglévő állapotokról, mik az igények/elképzelések, milyenek az anyagi lehetőségek, mennyi a ráfordítható idő....A megfigyelés megadott szempontok alapján történik. Víz, talaj, növényzet, éghajlat, domborzat, állatvilág, hőmérséklet, stb.
- Analízis → összegyűjtött információ elemzése, terület zónákra osztása, annak gyakori vagy ritkán használtsága alapján. Zónák, szektorok
- Tervezés → A terv részei a meglévő állapot, szektorok, zónák, vízrendszer, közművek, stb
- Megvalósítás→ Elképzelések átültetése a gyakorlatba
- Fenntartás → 12. elv alapján újra kell gondolnunk, és a változást kreatívan használnunk
