2020. december 16., szerda

Szervál

     A szervál a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj. A szervál Afrika viszonylag gyakori faja. Főként a szavannákon fordul elő, a melaninos példányok azonban inkább csak a hegyvidékeken találhatók meg. A folyóvizekhez közeli magas fűvel benőtt területek lakója, a félsivatagos és száraz sztyeppes síkságokon nem él meg, ahogyan az esőerdőkben sem.

Tudományos neve: Leptailurus serval. Több alfaját is számon tartják:

  • Leptailurus serval serval

  • Leptailurus serval beirae

  • Leptailurus serval brachyura

  • Leptailurus serval constantina

  • Leptailurus serval hamiltoni

  • Leptailurus serval hindeio

  • Leptailurus serval ingridi

  • Leptailurus serval kempi

  • Leptailurus serval kivuensis

  • Leptailurus serval liposticta

  • Leptailurus serval lonnbergi

  • Leptailurus serval mababiensis

  • Leptailurus serval robertsi

  • Leptailurus serval togoensis


Hossza elérheti akár a 67–100cm, amelyhez mintegy 24-45 centiméteres farok tartozik. Tömege 9 és 18 kg között mozog. Marmagassága körülbelül 54-62 cm. Karcsú állat, hosszú nyakkal, lábakkal és aránylag rövid farokkal. Nagy, ovális fülei egymáshoz közel helyezkednek el. Szőrzetének mintázata változatos, általában homokszínű alapon fekete pettyekből áll, hasonlóképp, mint ahogy a gepárd szőrzeténél is látható. A melónózis a szerváloknál is megfigyelhető (ahogyan a fekete párducoknál is), de fogságban előfordultak már fehér alapon ezüstszürke pettyekkel díszített bundájú példányok is.

    Tud fára mászni (ez egy minden macskafajtánál jól megfigyelhető tulajdonsága) és úszni is (mint a legtöbb vadon élő/nagytestű macska), de ezen képességeit ritkán használja. Kitűnő látása mellett, kivételesen jó hallása is nagyban segíti a vadászat során. A nőstények vadászterülete nagyjából 2–9km²m-es, a hímeké ennek duplája és rendszerint kettő vagy több nőstényével átfedésben van. Többnyire éjszaka vadászik. Zsákmányai főleg rágcsálok (amelyeket időnként a föld alól ás elő), nyulak, szirti borzok, kisebb antilopok, halak és madarak (ez utóbbiak elejtéséhez képes akár 3 méter magasra is felugrani).

    Előfordul, hogy a felnőtt hímek napközben közösen töltik az idejüket. A hímek viselkedésében időnként rituális agresszió figyelhető meg. Ekkor a két szemben ülő állat közül az egyik a felemelt mancsát a másik mellkasához érinti, amelyet az megharap. Ebből a mozdulatsorból valódi harc is kibontakozhat, de ez ritkán fordul elő.

    Az alomban általában két-három, ritkábban pedig öt vagy csak egyetlen (kölyöknek is nevezett) utód található. A kölykök 66-77 napos vemhesség után születnek meg, és védett helyen, például egy elhagyott földimalac-üregben nőnek fel. Amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, akkor az anyaállat (amely egyedül neveli a kölyköket) egy bokrot választ ki a számukra. A szervál időnként a leopárd áldozatává válik, de legfőbb ellenségei az emberek, akik előszeretettel vadásznak rá a bundájáért. Nyugat- és Kelet-Afrikában még gyakran előfordul, de a dél-afrikai Fokföldön már kihalt, és a Szaharától északra is a kihalás fenyegeti. Az élettartamuk fogságban elérheti a 15-20 évet.

    Habár nem háziállat néhol (főként az USA-ban) mégis házi kedvencként tartják. Ismeretes hogy a vadállatok, ahogyan a szervál is, csak szakértő felügyelet mellett tarthatók házi körülmények között. Emiatt több országban is speciális engedély szükséges a tartásukhoz. A beszámolók szerint gazdájukkal szoros és gyengéd kapcsolatot alakítanak ki, emellett intelligensebbek és aktívabbak a házi macskáknál. Dorombolásuk mélyebb és hangosabb a macskákénál, nyávogásuk madárcsiripelésre hasonlít. A hímek keresztezhetők a házi macskával. A hibrideket szavanna macskának nevezik. Emellett pároztathatók legközelebbi rokonaikkal, a karakálokkal is. Ezen kísérletek eredményeit hím szervál esetén szervikáloknak, nőstény szervál esetén pedig karaváloknak nevezik.

    A szerengeti macska, amelynek kitenyésztésénél a fő szempont a vadállatszerű külső volt, több szempontból is hasonlít a szerválra, de kizárólag házi macskák keresztezésével alakították ki. Mint állatkerti állat is kedvelt a szervál. Magyarországon a Budapest Állatkertben és a Veszprémi Állatkertben látható, mindkét helyen egy-egy tenyészpár él.

Kellemes olvasgatást és jó szórakozást kívánok!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

gyakorlati tanácsok biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében

Gyakorlati tanácsok a biodiverzitás megőrzése és az ökológiai lábnyom csökkentése érdekében! Itt van néhány egyszerű, de hatékony lépés, ami...